Igazán modern, a korát messze megelőző nő portréja rajzolódik ki a világhírű krimiíróról szóló Agatha Christie – Egy sejtelmes nő című új biográfiából.
Már csak egy évad erejéig élvezhetik a nézők a Roy családon belül és a média világában zajló hatalmi harcokat. A végén meg fognak lepődni. Vagy nem.
Csaknem fél évszázaddal a megjelenése után magyarul is olvasható Leonora Carrington A hallókürt című regénye. Carrington férje és egyik legjobb barátnője is magyar volt, így nem meglepő, hogy a könyvében vannak magyar utalások is.
Hannah Arendt, Alma Mahler, Marc Chagall, Max Ernst és André Breton – néhány páratlan művész és gondolkodó azok közül, akiket Varian Fry amerikai újságíró menekített az Egyesült Államokba a nácik elől. Az elfedett hőstettnek egy új sorozat állít emléket.
Nem csupán napsütésben, hanem időjárástól és évszaktól függetlenül, egész évben kellene fényvédőket használni, mert védenek az egyre gyakoribb bőrdaganatok és a korai bőröregedés ellen.
Megtörtént eset ihlette Jessamine Chant, valós helyszínen indul a történet, amely aztán a fantázia világában játszódik, ahol a nőknek robotgyerekeken kell megtanulni, miképp tegyenek eleget a lehetetlen elvárásnak, hogy jó anyák legyenek.
Nem tűnik fogyasztóbarátnak a nemrég bevezetett rögzített italoskupak. Kérdés, hogy az új csomagolás segíthet-e a bolygót elborító műanyaghulladékok problémáján.
Az elsivatagosodott Magyarországon, a plasztikbúra alá zárt Budapesten élnek a Műanyag égbolt című, különleges technikával készült animációs film főszereplői.
"Amolyan budai ficsúr képét mutattam", meséli magáról Sallai Dénes, vagy ahogy jobban ismerik, Dé:Nash, aki a propagandamédia szerint „a kereszténység gyalázásával építi karrierjét”. Dalaiban főleg a NER-en élcelődik, ám most átalakulóban van: "A vad fideszes, magát erős kijelentésekre ragadtató Dé:Nash-karaktertől már távolodom, mert kifáradóban van." HVG-portré.
A nők fájdalmát könnyű nem figyelembe venni, legfeljebb pszichoszomatikus eredetűnek bélyegezni – mondja Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, aki Magunkról – Tabuk nélkül a női testről című könyvében próbálja eloszlatni a tévhiteket.
Fiatal roma szereplők saját élményeiből született a Háromezer számozott darab című új magyar film.
A természetet idéző színek, anyagok, motívumok és rengeteg szobanövény minden érzékszervre hat, ezért hódít a természetközeli tervezés a belsőépítészetben és a lakberendezésben is.
Csaknem húsz évvel a nagy sikerű filmje, a Nyócker után Gauder Áron rendező Kojot négy lelke címmel készített ismét egész estés animációs darabot.
Mit kerestek és mit találtak a magyar huszárok a XVIII. század közepén Berlinben? A legújabb nagy költségvetésű magyar történelmi film, a Hadik igyekszik megeleveníteni a kalandos részleteket.
A tizenéves élsportoló, Zsófi úgy dönt, hogy nem kívánt gyerekét örökbe adja. Hat hete van meggondolni magát – erről szól az elsőfilmes Szakonyi Noémi Veronika díjnyertes filmdrámája.
"Az én generációm egyszerűen nem tud olyan egzisztenciát építeni a nulláról, mint a szüleink" – osztja meg velünk tapasztalatát Rainer-Micsinyei Nóra színésznő, akit legutóbb a Zámbó Jimmy életéről szóló sorozatban láthattunk, de emlékezetes alakítása a részben maga által írt A legjobb dolgokon bőgni kell című film főszerepe is. Portréinterjúnkban beszél az SZFE ügyéről, történész édesapjáról, és arról is, hogyan kezeli a dicséretet.
Hat eltérő stílusú alkotó műveit mutatják be a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nemrég megnyílt kiállításán.
A szakma nagy része a szőnyeg szélén áll – állítja Kárpáti György Mór rendező, akinek Jövő nyár című új filmje a kamaszkori mentális betegségek témáját járja körül.
Rendszerektől függetlenül a meleg szubkultúra mindig Budapest életének szerves része volt – mondja Kurimay Anita történész, akinek Meleg Budapest 1873–1961 című kötete nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában.
Médiaszerepléseivel és nemrég megjelent emlékiratával Harry, a családjával Kaliforniában letelepedett sussexi herceg felrúgta a régi egyezséget a sajtó és a királyi család között. Feleségével, két gyermekének anyjával, Meghan Markle-lal úgy határoztak, ők mondják el a történetüket, a saját szemszögükből, mert ha már így alakult, ne más csináljon belőle üzletet.