Egy nő, aki nappal súrol, krumplit pucol, és prostituált – idehaza is látható a film, amely megváltoztatta a világot
Saját anyjáról mintázta az egész nap dolgozó, a házimunkát művészi szintre emelő asszony alakját Chantal Akerman rendező, akinek Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című filmjére ötven évvel a cannes-i premier után figyelt fel újra a világ, és kerül a magyar mozikba.
A nézők hosszú perceken át figyelhetik, ahogy egy középkorú nő krumplit pucol. Akkurátusan, rutinosan teszi a dolgát, gondosan kivágja a sérült részeket, de nem pazarol. A jelenet a belga rendező-forgatókönyvíró Chantal Akerman 1975-ben készült, Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című, belga–francia filmjéből való, amelyet megválasztottak minden idők legjobb filmjének. Nem is akárkik döntöttek így: a Brit Filmintézet lapja, az 1932-ben alapított Sight and Sound 1952 óta tízévente összeállítja a legjobb filmek listáját a szakma több mint ezer szakemberének, rendezőknek, kritikusoknak, filmtörténészeknek és fesztiválszervezőknek a szavazatai alapján. A már elkészült filmek természetesen nem változnak, de az ízlés és a szavazók köre igen, így izgalmas megfigyelni, mit tartottak a világ legjobb filmjének egykor és azóta.
A legutóbbi, 2022-es szavazáson óriási meglepetésre a Magyarországon is alig ismert Jeanne Dielman kapta a legtöbb szavazatot, ezzel maga mögé utasította többek között Alfred Hitchcock 1958-as Vertigo, Stanley Kubrick 1968-as 2001: Űrodüsszeia, vagy Wong Kar-wai 2000-es, Szerelemre hangolva című művét. Sőt megelőzte a listát évtizedeken át uraló Orson Welles 1941-es klasszikusát, az Aranypolgárt is. Eddig csak egyetlenegyszer fordult elő, hogy rendezőnő filmje a top 10-be került, a „rendet” szintén Akerman borította fel, tíz évvel korábban, amikor is ugyanez a filmje a kilencedik helyen végzett.
„A világ nem lesz ugyanaz a Jeanne Dielman győzelme után”
– írta félig komolyan, félig ironikusan Laura Mulvey brit filmteoretikus és -rendező. Ha a sarkaiból nem is fordul ki, de mindenképpen komoly változást jelez, hogy ez a radikálisan feminista, monoton, minimalista, a nézők kegyeit finoman szólva sem kereső alkotás ekkora figyelmet kapott közel ötven évvel a premierje után. Hogy a magyar nézők se maradhassanak ki a különös élményből, az idén 30 éves Cirko-Gejzír mozi vezetése úgy döntött, hogy szeptember 5-étől műsorra tűzi a filmet, amely először lesz a hazai közönség számára is legálisan, moziban elérhető.