Szimler Bálint, a Fekete pont rendezője: A film kritikus az oktatással, de nem a tanárokra hegyeztük ki

8 perc

2024.09.15. 17:30

Szamizdat filmeknek hívja Szimler Bálint rendező az állami támogatás nélkül, a filmszakma összefogásával készülő, a közállapotokról kritikusan gondolkozó alkotásokat. Ő is ilyen filmet készített, a Fekete pont egy kisfiúról és fiatal tanárnőjéről szól, akiket lassan bedarál a rendszer.

HVG: A film főszereplője, a tízéves Palkó Berlinből költözik haza Magyarországra. Ön Amerikából tért haza gyerekként. Mennyire önéletrajzi a Fekete pont?

Szimler Bálint: Az foglalkoztatott, hogyan lehetne gyerekekről filmet csinálni, ehhez merítettem a saját életemből. A filmben Palkó elsüt egy trágár szóviccet, ezen az egyik tanár kiakad, és szekálni kezdi a fiút. Az eset velem történt meg, de csak mankó, kiindulási pont volt a filmhez. Azzal, hogy külföldről jön haza az egyik főszereplő, kívülről is meg tudtuk mutatni, miben élünk, hiszen a néző vele együtt csöppen bele ebbe helyzetbe. Nyilván ezt is megéltem, és egy kicsit mindig kívülálló maradtam, de önéletrajzi filmnek nem nevezném.

Messziről jött
1987-ben Budapesten született, tíz évig az Egyesült Államokban élt. Szimler Bálint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Enyedi Ildikó osztályában diplomázott. Harmadévesen készített rövidfilmje, az Itt vagyok elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilmjének díját, Európai Filmdíjra jelölték, és szerepelt a cannes-i filmfesztivál Cinefondation szekciójában. Rév Marcell operatőrrel készítette a Kodály Method című videóklip-sorozatot, majd a Balaton Method című zenés filmet. Első játékfilmjét, a Fekete pontot Locarnóban a zsűri különdíjjal (Special Mention) jutalmazta, az egyik főszereplő, Mészöly Anna elnyerte a legjobb alakításért járó díjat, a rendező pedig a független kritikusoktól a legjobb rendezésnek járó díjat.

HVG: Mi volt a legnagyobb sokk, ami a visszaköltözéskor érte?

Sz. B. : Sok mindent nem értettem, például hogy folyamatosan csöndben kell lenni, akkor vagy jó gyerek, ha nem szólalsz meg az órán. Amerikában pont ellenkezőleg volt, a tanárok beszéltettek, kíváncsiak voltak a véleményünkre, próbálták minél interaktívabbá tenni az órákat. Itthon nem tudtam, hogy pontosan minek kell megfelelnem, olyan határátlépéseket csináltam, amelyekről nem is sejtettem, hogy azok. De volt jó oldala is, sokkal gyorsabban alakultak ki barátságok, kis közösségek az osztályon belül.

HVG: A Fekete pont a jelenben játszódik, de történhetne 20 vagy 30 évvel ezelőtt is. Szándékosan tették kicsit időtlenné?

Sz. B. : A körülményeken nem tudtunk változtatni, hiszen nem volt rá pénzünk. Legalább harminc iskolát megnéztünk, amelyiket végül kiválasztottuk a film helyszínének, jól kinéző iskola ahhoz képest, amilyen helyeken jártuk. Bejártam órákra, végignéztem egy ötödikes osztály napját, beszélgettem tanárokkal, kirúgott tanárokkal, iskolaigazgatókkal, szakemberekkel. Leginkább az tűnt fel, hogy ahhoz képest, amikor én iskolába jártam, semmi sem változott. Sőt kicsit rosszabb lett, mert az okoseszközök által kialakuló figyelemzavar miatt a tanárok talán nehezebben tudnak fogást találni a gyerekeken.

A film előzetese:

Fekete pont (12) – Előzetes I Mozinet

Szimler Bálint, a Cannes-ban vetített Itt vagyok és a Balaton Method alkotója elkészítette első fikciós nagyjátékfilmjét. A Fekete pont kedvéért hazatért korábbi állandó alkotótársa, a már főleg Hollywoodban dolgozó operatőr, Rév Marcell (Eufória, Az idol, A feleségem története). Ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón. Finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán.

HVG: A szereplők előre megírt keretek között, de improvizálták a párbeszédeket. Mennyire adott nekik szabad kezet, és honnan tudta, hogy alkalmasak lesznek a feladatra?