Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: Az egyik feladatom, hogy kitaláljam, mit szeretnék még az úszásban
„Csak azt nem szerettem, ha verseny előtt beszéltek hozzám, tanácsokat adtak, de megoldottuk” – meséli szüleiről, akik gyerekkorában minden futamán ott voltak. Egyedül van gondolataival edzés közben. Van, amikor egy zeneszám jár a fejében, vagy magánéleti probléma, de iskolásként az is előfordult, hogy a házi feladaton gondolkozott. És elárulja, hogy még egy olimpiai arany- és ezüstérmes, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnokkal is előfordul, hogy unatkozik úszás közben, vagy nincs kedve edzeni. HVG-portré.
HVG: Feldolgozta már az olimpiai győzelmet?
Fokozatosan dolgozom fel. Egyfajta teljességérzés van bennem a pályámmal kapcsolatban, ennél többet már nem nagyon tudok elérni. Az egyik feladatom, hogy kitaláljam, mit szeretnék még az úszásban. Az egyik cél a 2027-es vébé. Magyarországi világ- vagy Európa-bajnokságon egyéniben még nem szereztem érmet, ez kicsit fájó pont a pályafutásomban.
HVG: Párizsban a verseny elejétől az élre állt, és diktálta a tempót. A taktikai vagy a fizikai rész volt nehezebb?
Mindkettő fontos, ahol nagy versenyeken nyerni tudtam, ott rendre az elejétől a végéig az első három között úsztam. Ez a testhezálló taktika számomra, és ha sikerül végigvinni, akkor szoktam a legjobban szerepelni. A Szajna adta is ezt a lehetőséget, hiszen tudtuk, hogy nehéz előzni a pályán, mert a verseny nagy részében áramlással szemben úszunk.
HVG: Sok panasz érkezett a Szajnára, versenyzők betegedtek meg, de önnek mintha kedvére való lett volna a folyó.
Kifejezetten vártam, hogy a Szajnában ússzunk. Általában szeretem, ha erősebb a sodrás, hullámzóbb a víz, jobban fúj a szél, esetleg esik az eső. Valamiért nehezebb körülmények között nekem jobban megy a versenyzés. Párizsban még élveztem is, hogy ilyen kihívások érnek.
HVG: Még a kínai Jangce folyóban is úszott. Melyik volt a legextrémebb hely, ahol versenyzett?