Gondoskodom, tehát vagyok – Közéleti, közérzületi, társadalmi témákra rezonál a Ludwig Múzeum új kiállítása
12 perc
2023.09.27. 16:00
A Ludwig Múzeum Vigyázat, törékeny. Handle with Care című új kiállítása a gondoskodást tematizálja. Címében nemcsak a gondoskodásra szorulók, hanem az azt biztosítók kiszolgáltatottságára is utal, valamint felmutatja, hogy a közös szükséglet egyben közös felelősség is. Interjú Popovics Viktória kurátorral.
A mű: A kiállítás nyitánya, a fogadó tér három művet vonultat fel: Vágó Pál 1882-es, Menekülők című nagyméretű olajfestményét, Szenes Zsuzsa 1978-as Hideg ellen általában című alkotását, ami egy régi határőrbódéra emlékeztető színes, vidámnak ható textilmunka, mellette egy kortárs ukrán művész, Katyerina Liszovenko, Este Ukrajnában című alkotása, mely már a háború kitörése után született – Szenes munkájának hangulati antitézise. Ezeken kívül egy teljes falnyi információs, cselekvési tábla – a kurátori szöveg könnyen érthető változata – szerepel még a térben „Nézzünk körül a világban!” címmel, felsorolva, hányféle ‘gond’ van, és hányféleképpen lehet ‘gondolkodni a gondoskodásról’.
Itt jelen van minden fontos hívószava a kiállításnak. És azt is tegyük hozzá, hogy Ön Ukrajnában született.
Popovics Viktória: Igen. Liszovenko munkája pedig egyik legújabb szerzeménye a Ludwig Múzeum gyűjteményének, mely közvetlenül a háború kitörése után készült, és most látható először kiállításon. Egy nem kortárs festményt is szerepeltetünk, melyet Révész Emese művészettörténész segítségével választottunk a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. Vágó Pál Menekülők c. munkája több szálon is kapcsolódik a jelenkorhoz, azt is mondhatjuk, hogy számos áthallása van a jelennel.
A művészettörténetben a gondoskodás egyébként nem újkeletű téma, szentimentális és szembesítő, társadalomkritikus ábrázolásokra egyaránt találunk példákat. A 19-20. század magyar festészete tele van idealizált anya-gyermek ábrázolással, de nem ritka a társadalmi válságjelenségek (pl. szegénység, árvák helyzete) és a szociális gondozás színtereinek ábrázolása sem.
A Menekülőkön több társadalmi helyzet is megjelenik: a jómódú menekült családot befogadó szegény, paraszti család találkozása nemcsak a kiszolgáltatottságról és a társadalmi szolidaritásról szól, hanem megjelennek a férfi és a női nemhez társított társadalmi szerepek és az ezekbe kódolt egyenlőtlenségek is. Meg természetesen a szocializáció: a kislány kezében játékbaba, a fiúnál az ostor (fegyver); a férfiak háborúznak, a nők ételt tesznek az asztalra. Tehát ennek még egy ilyen vetülete is van, hogy ezek a nemi szerepek a gyerekkortól kezdve belénk ivódnak a játékokon, meséken keresztül. Talán, ha mernénk játékbabát adni a fiúk kezébe, és kisautót a lányokéba, akkor nem itt tartanánk a nemi egyenlőtlenségeket illetően.
A mű: Az már az előtérben egyértelművé válik, hogy itt elsősorban társadalmi célok vezérlik a kiállítást. Az információs tábla alján ez olvasható: „A kurátor eredetileg gondoskodó embert jelent. A kurátorok szerint fontos, hogy a múzeum gondoskodó intézmény legyen.” Nyilván ez is volt az oka, hogy bár a koncepciót egyedül jegyzi, társkurátornak választott egy múzeumpedagógust is, Dabi-Farkas Ritát.
P. V.: Igen, és Rita egyébként intermédia szakon végzett a Képzőművészeti Egyetemen. Emellett közel húsz éve van a múzeumnál, és 10 éve szervez integrált családi délelőttöket, ami egyedülálló az országban. Megértési nehézségekkel élő (Down-szindrómás, autista, oxigénhiánnyal született stb.), valamint ép gyerekek és családjaik számára szóló közös programok ezek. Az ő nevéhez fűződik például az ukrán gyerekműhely beindítása vagy a hajléktalan csoportoknak szervezett tárlatlátogatások is.