Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
hvg360: Mi lehet Orbán külpolitikai offenzívájának valódi célja?
J. B.: Egyelőre nehéz értékelni Orbán kezdeményezéseit, mert nem tudjuk, mi a tartalom. De az már bebizonyosodott, hogy a különutas orbáni politika iránt van fogadókészség. A magyar kormányfőnek Volodimir Zelenszkij ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz is van bejárása, s valószínűleg ugyanez a helyzet Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölttel. Orbán ugyanis azon kevés európai politikus egyike, aki folyamatos és exkluzív kapcsolatban áll a Fehér Házba visszatérésre készülő egykori amerikai elnökkel.
Az is világossá vált, hogy Brüsszel nem egyszerű különutasságnak tartja az orbáni politikát, mert azzal Magyarország kárt okoz, megbontja az Európai Unió Ukrajna-politikájának egységét. Ugyanígy gondolkodnak Moszkvában is, ott viszont hasznosnak tartják, hogy kiderült, Európa egyáltalán nem egységes.
Ami még ugyancsak nem egyértelmű, hogy mennyire lesz sikeres ez a politika, hiszen Orbán is elmondta, egyelőre annyira távol áll egymástól a két fél álláspontja, hogy nincs esély megállapodásra. Az viszont sokat mond, hogy Zelenszkijjel Orbán a tervezettnél jóval tovább, másfél órán át tárgyalt, a Putyinnal folytatott beszélgetés pedig háromórás volt. Mindez abban a környezetben történik, amikor az USA-ban éppen hatalmi vákuum alakult ki: a demokraták arról vitatkoznak, hogy Joe Biden induljon-e a novemberi elnökválasztáson és az ellenfél megosztottsága tovább növeli Trump győzelmi esélyeit.
