Tetszett a cikk?

A közvélemény-kutatások által jósoltnál is nagyobb arányú győzelmet aratott egy skóciai időközi választáson a Munkáspárt jelöltje. A részvételi aránya ugyan nem volt magas, de a győztes által „földrengésszerűnek” minősített diadal komoly figyelmeztetés a skót nacionalisták, illetve a Nagy-Britanniát kormányzó konzervatívok számára. Különösen Rishi Sunak kormányfőnek kell figyelnie, akit párttársainak egy része is le akar váltani.

A több mint egy évtizede ellenzékben lévő brit Munkáspárt számára az „új tavaszt” jelző első fecske lehet egy pénteken közölt időközi választási eredmény: az egyik skóciai körzetben rendezett megméretésen a baloldali párt jelöltje, Michael Shanks a vártnál is nagyobb arányú győzelmet aratott a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) jelöltje ellen. A Glasgow külvárosában lévő körzet több szempontból is fontos. Elsősorban azért, mert itt hagyományosan a Munkáspárt jelöltjei diadalmaskodtak, ám a legutóbbi három választás az SNP győzelmét hozta. A hivatalban lévő jelölt, Margaret Ferrier azért kényszerült távozásra, mert megsértette a Covid-19 járvány miatt bevezetett szabályokat. A „bűne” az volt, hogy 2020 szeptemberében a londoni parlamentben elmondott beszéde után pozitív Covid-tesztet produkált, és ahelyett, hogy karanténba vonult volna, vonatra szállt, és visszatért a 400 kilométerre lévő Skóciába.

Cseppben a tenger

A mostani diadal jelentőségét az adja, hogy az tükrözi a Skóciában zajló folyamatokat, azt, hogy visszaszorulóban van az SNP és erősödik a Munkáspárt, miközben az egész országot, az Egyesült Királyságot kormányzó Konzervatív Pártot szinte észre sem lehet venni. Most a győztesek szívesen kivetítik az eredményt egész Skóciára és azt hangsúlyozzák, ha nem törik meg a trend, akkor a következő, 2025 januárja előtt megrendezendő parlamenti választáson a Skóciának járó közel hatvan képviselői hely mintegy fele a munkáspártiaknak jutna.

Az SNP 2019-es földindulásszerű győzelme után a munkáspártiaknak egy skóciai helyük maradt. 2010 előtt Skóciában általában a Munkáspárt végzett az első helyen, ám az SNP Nicola Sturgeon pártelnöknek köszönhetően azóta minden választáson lekörözte a baloldaliakat. Sturgeon azonban a közelmúltban – pártfinanszírozási botrányai miatt – lemondásra kényszerült, és utódja, Humza Yousaf egyelőre képtelen megállítani a tömörülés lejtmenetét.

 

Humza Yousaf
MTI / AP / PA / Jane Barlow

A skóciai fejlemények – amellett, hogy az SNP függetlenségi törekvései veszélyeztetik az Egyesült Királyság egészét is – azért is fontosak, mert ugyan országos szinten is a Munkáspárt vezeti a népszerűségi listát, a 13 ellenzékben töltött év után csak akkor térhet vissza magabiztosan a Downing Street 10-be a baloldali párt, ha a királyság északi részén lévő térségben is jól teljesít.  „A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az az ellenzéki párt, amely ilyen arányú győzelmet ér el az időközi választáson, megnyeri a soron következő általános választást is. Amennyiben Keir Starmernek, a Munkáspárt vezetőjének sikerül további helyeket megszereznie Skóciában, akkor nőnek az esélyei arra, hogy abszolút többséget érjen el a következő országos választáson” – hangsúlyozta az egyik legismertebb brit közvélemény-kutató szakember, John Curtice azt követően, hogy a Munkáspárt jelöltje kétszer annyi voksot kapott, mint az SNP politikusa. Az SNP igyekszik csökkenteni a vereség súlyát – a részvételi aránya valóban alacsony volt – de közben a párt vezetői azt is ígérik, hogy elemezni fogják a kudarc okait.

Konzervatív lejtmenet

A Rishi Sunak kormányfő mögött álló konzervatívoknak is van mit elemezniük: nem csak Glasgow-ban szerepeltek le, az országos népszerűségi listán is rosszul állnak. A Munkáspárt tartósan legalább 20 százalékpontnyi különbséggel vezet, s ez a brit választási szisztémában – ahol az egyfordulós szavazás után a legtöbb voksot szerző jelölté kapja a mandátumot – akár egy súlyos vereség előjele is lehet. Még akkor is aggódhatnak a toryk, hogy a különbség fokozatosan csökken: egy évvel ezelőtt 51-24 százalék volt arány, ez mostanra 44-24 százalékra módosult.

 

Rishi Sunak a konzervatívok kongresszusán
AFP / Justin Tallis

A veszélyt érezve a párton belül is nagy a feszültség, sokan akadnak, akik annak ellenére útilaput kötnének Sunak talpára, hogy a kevesebb, mint egy éve hivatalban lévő kormányfő jobban teljesít, mint közvetlen elődje Liz Truss, vagy Boris Johnson.

Sunak a napokban felszólalt a párt kongresszusán, s miközben a tanácskozás jelszava az volt, hogy „hosszútávú döntések a fényes jövő érdekében”, a széksorokban ülő küldöttek egy része azzal volt elfoglalva, hogy kitalálja, miként menesszék a miniszterelnököt. „Sunak elérte a szinte lehetetlent, és így van némi reményünk arra, hogy a hatalomban maradhatunk. Úgy tűnik, hogy valamiért sokan nem akarják engedni neki, hogy folytassa” – idézte a CNN a konferencián résztvevő egyik küldöttet.

Nyitás jobbra

Az elemzők szerint Sunak most a jobboldal felé akar nyitni, ennek tudható be, hogy visszavonulót fújt a szigetország „zöldítésében”: nemrég bejelentette, hogy késlelteti az elektromos járművek további térnyerését lehetővé tévő programok beindítását, és bírálta a Munkáspártot azért, mert az országszerte csökkenteni akarja a sebességhatárokat. Sunak egészségügyi minisztere – szintén gesztust gyakorolva a jobboldal irányába – utasításba adta, hogy a transznemű pacienseknek a jövőben a biológiai nemüknek megfelelő kórtermekbe kell befeküdniük, miközben a konzervatívok egyik új jelszava az lett, hogy a baloldal nem tudja, mi az a nő. Sunak balszerencséjére pártjában sokan nem hisznek neki, és nem tartják elég konzervatívnak. „Fogalma sincs a dolgokról. Ő csak egy liberális és nem fog megfelelően cselekedni” – idézett több kongresszusi küldöttet a CNN.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!