Az első és a második világháború között eltelt évtizedek alatt nemcsak a (hadi)ipar terén történt óriási fejlődés, az orvostudományban is sok újdonság látott napvilágot. A második világégésben egy-egy harctéren szerzett sebesülést már jóval nagyobb eséllyel éltek túl a katonák, a két szemben álló oldal között azonban így is jelentős volt az eltérés.
A több mint 15 millió ember életét követelő I. világháború négy éve alatt az ember-ember elleni küzdelem mellett megjelentek a tankok, és a kezdetben csak a felderítést szolgáló, majd bombázásra használt harci repülőgépek is. Az új hadviselés miatt az orvostudomány is megváltozott – hatása pedig a mai napig is érezhető –, de a háború éveiben sok olyan sérülést sem tudtak ellátni, amelyek kezelése ma már rutinművelet.
A novembertől itthon is aktív, olcsó személyszállítást kínáló Uber több országban is kiverte a biztosítékot, idehaza egyelőre csak a megoldást keresik, hogy hogyan tudnák szabályozott keretek közé szorítani a közösségi utaztatást. Az viszont biztos: csak az Uberre szabni bármilyen jogszabályt teljesen felesleges lenne.
Év eleje óta építik a szegedi lézeres kutatóközpontot, a beruházás első üteme pedig 2015 decemberére kell, hogy elkészüljön – ekkora már a műszerek egy része is megérkezik. A tudósok ennek megfelelően már készülnek az indulásra: mindenki azon ötletel, hogyan használhatja majd fel kutatásaihoz a berendezéseket, milyen irányba kellene terelni a jelenleg folyó munkálatokat. Mire minden készen lesz, Európa egyik legmenőbb kutatóhelye valósul meg Magyarországon, amely egy sor tudományágat szolgálhat ki.
Kilenc éve indult útjára az első online számlázó rendszer Magyarországon, mára rengeteg online szolgáltatás és számlázószoftver létezik a piacon. Nincs egyetlen jó választás, mindenki saját igényei szerint találhatja meg a számára legjobbat. Annak apropóján néztünk szét a piacon, hogy szombatig mindenkinek be kell jelentenie a NAV-nak, hogy ő mit használ.
A közösségi oldalak legnagyobb problémáját nem is a mindennapos használat során érezzük, hanem egy közeli hozzátartozó, barát vagy ismerős elvesztésekor szembesülünk vele: a virtuális tér nem tud róla, ha valaki meghalt. Ma már több olyan szolgáltatást is találhatunk a neten, amely lehetőséget ad arra, hogy emléket állítsunk valakinek. És a szakember szerint ez egyáltalán nem rossz, az új korhoz új gyászfeldolgozási rítusok társulnak.
A közvéleményt foglalkoztató tudományos kérdések között igen előkelő helyen szerepel, hogy vajon létezik-e értelmes élet a Földön kívül, és ha igen, mikor találunk erre bizonyítékot. Ezzel szorosan összefügg egy feltétel kutatása: egyáltalán kialakulhatott-e az élet a bolygónkon kívül máshol is az univerzumban, vagy a Föld helyzete annyira specifikus, hogy ez szinte kizárt? Ez utóbbi feltevést a tudósok legtöbbje elveti, ugyanis egyre több olyan közvetett bizonyítékot találni bolygónkon, ami arra utal: máshol is kialakulhatott az élet.
Aki azt szeretné, hogy komolyan vegyék őt a mobilalkalmazások piacán, annak komolyan is kell viselkednie – nagyon nem mindegy, hogy milyen a felhasználó első benyomása. A crowdtesting, vagyis a tömegbázis-alapú tesztelés lehetőségével ma már a legtöbb komolyan vehető cég operál, amivel még a megjelenés előtt feltérképezhetők a hibák, ráadásul nem ingyen kérik a véleményünket, így még kereshetünk is vele.
A kutatásokat segítő számítógépeknek egyre több információt kell feldolgozniuk, ami folyamatosan növeli a műveleti időt, éppen ezért olyan megoldásra volt szükség, ami hosszú távon is hatékony segítséget nyújt az adatok kezelésében. A ’90-es évek végén indult be az első olyan projekt, melyben saját számítógépének erőforrásait felajánlva bárki csatlakozhat a különböző kutatásokhoz. Az 1999-es indulás óta számos hasonló projekt jelent meg, napjainkban pedig már a mobilunk és táblagépünk segítségével akár a buszon utazva is segíthetünk megtalálni a rák vagy az AIDS ellenszerét.
Munkaadói oldalról a távfoglalkoztatás egyik legfontosabb eleme, hogy az alkalmazott otthon is ugyanúgy követni tudja a cég belső folyamatait, mint az irodában ülő kollégái. Az igényre reagálva egyre több szoftver és felhőalapú szolgáltatás jelent meg a piacon. A cégeknek éppen ezért kifejezett érdekük, hogy a dolgozóikat olyan eszközökkel – laptop, okostelefon, mobilinternet – lássák el, amelyekkel könnyedén használhatják ezeket.
A magyarországi cégek döntő többsége ugyan az “egy alkalmazott, egy íróasztal” modellt preferálja, de már idehaza is szép számmal találhatunk magunknak olyan állást, ami nem igényel mindennapos bejárást. De miért érheti meg egy cégnek, hogy időnként távmunkában foglalkoztasson valakit? A kisebb helyszükséglet csak a legismertebb előnyök egyike, bőven van még más is a pakliban.
Sok álláskereső – még ha ezt nem is írja bele önéletrajzába – olyan munkahelyet szeretne magának, ami nemcsak a munka idejében, de az elvégzés helyében is rugalmasságot biztosít. Az igény nem új, az igazán hatékony munkavégzés feltételei azonban csak az utóbbi 5-10 évben teremtődtek meg. Az időnkénti otthonról dolgozásból mindkét fél profitálhat, ugyanakkor van néhány dolog, amit mindenképpen szem előtt kell tartani ahhoz, hogy se a munkáltató, se a munkavállaló ne essen át arra a bizonyos túloldalra.
Az emberiség évezredek óta keresi a választ, a tudomány viszont csak az elmúlt 30 évben kezdte el kutatni a hosszú élet titkát, egész pontosan azt: mi okozza az öregedési folyamatot, és hogyan lehet azt lassítani, vagy akár megállítani. Az évtizedes vizsgálódások során egy rendkívül összetett, bonyolult mechanizmus körvonalai rajzolódtak ki a tudósok előtt, ám ennek köszönhetően egyre közelebb kerülünk a megoldáshoz. A kérdés, miszerint örök élet vagy ingyen sör lesz hamarabb, lassan eldőlni látszik – az előbbi javára.
Az elmúlt években egyre több nemzetközi cég kezdett el olyan új módszereket alkalmazni, amivel jelentősen felgyorsítható a munkaerő-felvétel. A különböző technológiai megoldásoknak köszönhetően a HR-esek leterheltsége jelentősen csökkenhet, míg az adott állásra jelentkező fél sokkal hamarabb kaphat értesítést a kiválasztási folyamat aktuális állapotáról. Magyarországon egyelőre ritka a szoftverek és alkalmazások használata az emberi erőforrás menedzselésében: a Prezinél már találkozhatunk részben automatizált folyamatokkal, és létezik már olyan magyar startup, amely meghozhatja az áttörést a hazai piacon is.
Külföldön már régóta divat, Magyarországon viszont csak az utóbbi időben vált tömegjelenséggé, hogy az álláskeresők a közösségi média segítségével találjanak maguknak (új) munkát. A leendő dolgozók mellett a munkaadók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a social felé, sőt, van olyan cég is, ami első körben már a közösségi platformokon keresztül hirdeti meg egy-egy új állását, a tapasztalatok szerint pedig a módszer hatékonynak bizonyul.