A konyhai feladatok elvégzése valakinek kikapcsolódást, másnak csak egy kötelező feladatot jelent, ettől függetlenül a két tábor szeretné a munkát minél kényelmesebben elvégezni. Rengeteg féle eszköz igyekszik a segítségünkre lenni ebben, ezekből mutatunk most néhányat.
Az okostelefonok abban is segítenek, hogy egy, az alapvető egészségügyi állapotunk megfigyelésére alkalmas egészségügyi személyzet legyen nálunk. A vérnyomás-, a pulzus-, vagy épp a vércukorszint-mérést lehetővé tévő eszközök, a mobilunk pedig lassan egy digitális kórlappá alakul.
A házimunka a legtöbb embernek csak bosszúságot, felesleges pluszt jelent, és lássuk be, az élet valóban sokkal szebb lenne mosogatás, porszívózás, ablaktisztítás és fűnyírás nélkül is. Ám egy mai háztartásban ezeket a munkákat a család két felnőtt tagja mellett már egy harmadik féllel is elvégeztethetjük. És itt most nem a gyerekre gondolunk.
A háztartási kiadások csökkentésének egyik legkézenfekvőbb módja, ha az elhasznált energia mennyiségén változtatunk. A nyári hónapokban a gázfogyasztás ugyan drasztikusan csökken, de mi a helyzet az árammal?
Februárban bombaként robbant a hír, hogy a hazai piacon évek óta nagy csatát vívó OLX és a Jófogás az anyavállalatok által kötött megállapodás értelmében összeolvad, előbbi pedig kivonul a magyar piacról. A többlépcsős átmenet jelenleg is zajlik, és finoman szólva sem zökkenőmentes.
A nagyobb vállalatok ugyanúgy hirdetnek hírszájtokon, mint Facebookon és a Google rendszerében. De mit tehet, hova menjen egy jóval kisebb összegből gazdálkodó kis- és középvállalkozó, melynek a leglátogatottabb magyar médiumok szóba sem jöhetnek? És mit tehet az a cég, amelyik eleve csak egy városra vagy megyére fókuszál? Máris jönnek a válaszok.
Ahogy minden mással, a hadiiparral is egyre szorosabban összefonódik a technológia, ennek köszönhetően pedig ma már javában tesztelik azokat a fegyvereket, melyeket tegnap még legfeljebb a sci-fikben láttunk.
Bő egy hete indult útjára az Egyesült Királyságban az a projekt, amellyel hosszú távon is szeretnék megoldani az informatikai szakemberek hiányát. A “Make It Digital” érdekessége, hogy a helyi közmédia, a BBC áll mögötte. Az itthoninál eggyel (vagy többel) valódibbnak tűnő közszolgáltató felismerte, mit is jelent igazából az “újmédia” kifejezés, és egy olyan hardvert fejlesztett, amelyből a szigetország minden 11 évesének elküld egyet. Az informatikushiány mint probléma Magyarországon is megvan, a megoldás egyelőre nem mutatkozik.
Mindenki internetezik, de kié valójában az internet? A szolgáltatóké? A kormányzatoké? A felhasználóké? A válasz közel sem egyértelmű. Már csak azért sem, mert a web nemcsak az internetadó elleni tüntetések megszervezéséhez kiváló eszköz, hanem ugyanilyen hatékonysággal használhatja például az Iszlám Állam terrorszervezet is. Az internet szabályozása forró téma nemcsak @dajcstomi, hanem @BarackObama környezetében is. A tét pedig igen nagy, mind társadalmilag, mind gazdaságilag.
A modern korinak számító II. világháborús harctéri orvosi módszerek a rákövetkező évtizedekben egyre inkább használhatatlannak bizonyultak. A háborús orvoslás fejlődését a szuperhatalmak versengése vitte előre, és bár ezt főleg Amerika határozta meg, a kilencvenes években a nyugatiak is meglepődve tapasztalták, hogy a szovjet vörös köd mögül milyen kaliberű magyar szakemberek kerülnek elő.
Az első és a második világháború között eltelt évtizedek alatt nemcsak a (hadi)ipar terén történt óriási fejlődés, az orvostudományban is sok újdonság látott napvilágot. A második világégésben egy-egy harctéren szerzett sebesülést már jóval nagyobb eséllyel éltek túl a katonák, a két szemben álló oldal között azonban így is jelentős volt az eltérés.
A több mint 15 millió ember életét követelő I. világháború négy éve alatt az ember-ember elleni küzdelem mellett megjelentek a tankok, és a kezdetben csak a felderítést szolgáló, majd bombázásra használt harci repülőgépek is. Az új hadviselés miatt az orvostudomány is megváltozott – hatása pedig a mai napig is érezhető –, de a háború éveiben sok olyan sérülést sem tudtak ellátni, amelyek kezelése ma már rutinművelet.
A novembertől itthon is aktív, olcsó személyszállítást kínáló Uber több országban is kiverte a biztosítékot, idehaza egyelőre csak a megoldást keresik, hogy hogyan tudnák szabályozott keretek közé szorítani a közösségi utaztatást. Az viszont biztos: csak az Uberre szabni bármilyen jogszabályt teljesen felesleges lenne.
Év eleje óta építik a szegedi lézeres kutatóközpontot, a beruházás első üteme pedig 2015 decemberére kell, hogy elkészüljön – ekkora már a műszerek egy része is megérkezik. A tudósok ennek megfelelően már készülnek az indulásra: mindenki azon ötletel, hogyan használhatja majd fel kutatásaihoz a berendezéseket, milyen irányba kellene terelni a jelenleg folyó munkálatokat. Mire minden készen lesz, Európa egyik legmenőbb kutatóhelye valósul meg Magyarországon, amely egy sor tudományágat szolgálhat ki.
Kilenc éve indult útjára az első online számlázó rendszer Magyarországon, mára rengeteg online szolgáltatás és számlázószoftver létezik a piacon. Nincs egyetlen jó választás, mindenki saját igényei szerint találhatja meg a számára legjobbat. Annak apropóján néztünk szét a piacon, hogy szombatig mindenkinek be kell jelentenie a NAV-nak, hogy ő mit használ.
A közösségi oldalak legnagyobb problémáját nem is a mindennapos használat során érezzük, hanem egy közeli hozzátartozó, barát vagy ismerős elvesztésekor szembesülünk vele: a virtuális tér nem tud róla, ha valaki meghalt. Ma már több olyan szolgáltatást is találhatunk a neten, amely lehetőséget ad arra, hogy emléket állítsunk valakinek. És a szakember szerint ez egyáltalán nem rossz, az új korhoz új gyászfeldolgozási rítusok társulnak.
A közvéleményt foglalkoztató tudományos kérdések között igen előkelő helyen szerepel, hogy vajon létezik-e értelmes élet a Földön kívül, és ha igen, mikor találunk erre bizonyítékot. Ezzel szorosan összefügg egy feltétel kutatása: egyáltalán kialakulhatott-e az élet a bolygónkon kívül máshol is az univerzumban, vagy a Föld helyzete annyira specifikus, hogy ez szinte kizárt? Ez utóbbi feltevést a tudósok legtöbbje elveti, ugyanis egyre több olyan közvetett bizonyítékot találni bolygónkon, ami arra utal: máshol is kialakulhatott az élet.
Aki azt szeretné, hogy komolyan vegyék őt a mobilalkalmazások piacán, annak komolyan is kell viselkednie – nagyon nem mindegy, hogy milyen a felhasználó első benyomása. A crowdtesting, vagyis a tömegbázis-alapú tesztelés lehetőségével ma már a legtöbb komolyan vehető cég operál, amivel még a megjelenés előtt feltérképezhetők a hibák, ráadásul nem ingyen kérik a véleményünket, így még kereshetünk is vele.
A kutatásokat segítő számítógépeknek egyre több információt kell feldolgozniuk, ami folyamatosan növeli a műveleti időt, éppen ezért olyan megoldásra volt szükség, ami hosszú távon is hatékony segítséget nyújt az adatok kezelésében. A ’90-es évek végén indult be az első olyan projekt, melyben saját számítógépének erőforrásait felajánlva bárki csatlakozhat a különböző kutatásokhoz. Az 1999-es indulás óta számos hasonló projekt jelent meg, napjainkban pedig már a mobilunk és táblagépünk segítségével akár a buszon utazva is segíthetünk megtalálni a rák vagy az AIDS ellenszerét.
Munkaadói oldalról a távfoglalkoztatás egyik legfontosabb eleme, hogy az alkalmazott otthon is ugyanúgy követni tudja a cég belső folyamatait, mint az irodában ülő kollégái. Az igényre reagálva egyre több szoftver és felhőalapú szolgáltatás jelent meg a piacon. A cégeknek éppen ezért kifejezett érdekük, hogy a dolgozóikat olyan eszközökkel – laptop, okostelefon, mobilinternet – lássák el, amelyekkel könnyedén használhatják ezeket.
