Pavló Péter
Pavló Péter
Tetszett a cikk?

Míg külföldön a kis- és középvállalkozások jelentős szeletet hasítanak ki az e-kereskedelem tortájából, hazánkban csak az utóbbi néhány évben kezdett el igazán fellendülni ez a piac. Bár Magyarországon is vannak már befutott piaci szereplők, a nagy konkurenciaharc csak most kezd kibontakozni igazán. Ennek ellenére még mindig megéri ilyen vállalkozást indítani, a verseny ugyanis elsősorban nem a már meglévő szereplők, hanem az offline boltok, áruházak piacvesztését eredményezheti.

Ha valaki egy hagyományos, offline vállalkozás indításán gondolkodik, érdemes az indulás előtt piackutatást végezni, hogy kiderüljön, mennyire telített az általa választott szegmens, megéri-e egyáltalán próbálkozni az adott területen. Az e-kereskedelem résztvevői számára azonban ez nem így, vagy nem feltétlenül így igaz, az online jelenléttel ugyanis elmosódnak a határok, vagyis a cégtől távol eső helyeken is jó esély nyílik a piacszerzésre, míg egy hagyományos, helyhez kötött vállalkozás elsősorban regionálisan szerezhet magának ügyfeleket. A siker ráadásul ebben az esetben nem a piac telítettségén múlik, sokkal inkább azon, hogy a rendelkezésre álló online marketinges lehetőségeket hogyan képes kihasználni a vállalkozás. A számok alapján úgy tűnik, egy jól átgondolt stratégiával ma Magyarországon nagyon is megéri belépni az e-kereskedelem piacára.

Dől a lé

Az eNET nyár közepén megjelent felmérése szerint ismét kiváló évet zártak a hazai e-kereskedők, a szektor összesen 273 milliárd forintos nettó forgalmat könyvelhetett el 2014-ben, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékát jelenti. Ez már most egy igen komoly számnak tekinthető, ugyanakkor az is egyértelműen látszik: bőven van még potenciál benne. Sőt, az igazi fellendülés még csak most indulhat be, ez ugyanis a 2013-ban mért körülbelül 202 milliárdos forgalomhoz képest mintegy 26 százalékos bővülést jelent, miközben ugyanez az eredmény szűk négy évvel ezelőtt még a 150 milliárd forintot sem érte el. Mindemellett a 2014-es év egy másik szempontból is jelentős volt, az átlagos vásárlói kosárméret ugyanis átlépte a lélektani szempontból is nagyon fontos 10 ezer forintos értékhatárt.

eNET

Nem is csoda, hogy az e-kereskedelem ilyen jól teljesít, az okostelefonok és táblagépek elterjedésének köszönhetően ugyanis mára beérett a régóta hangoztatott mondat: ma már tényleg szinte bárhol, bármikor vásárolhatunk. Éppen ezért az egyik legfontosabb dolog, amit egy kkv-nak szem előtt kell tartania, az a megfelelő online jelenlét.

Hirdetni tudni kell

Egy e-kereskedelemmel foglalkozó kis- és középvállalkozás számára nem az a kérdés, hogy hirdesse-e magát a neten, és ez önmagában már nem is elég: nagyon oda kell figyelnie arra, hogy hogyan hirdet. Ormós Zoltán, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület (SZEK) elnöke szerint míg korábban jóval kevesebben engedhették meg maguknak, hogy akár a Google AdWords rendszerében, akár más felületeken hirdetést vásároljanak, napjainkban már hatalmas a tolongás, és jóval kiélezettebb a versenyhelyzet ezen a területen is. „Nem az a kérdés, hogy mennyi pénzt költ el valaki egy online hirdetésre, hanem az, hogy azt hogyan teszi. A legfontosabb, hogy a vállalkozás megfelelő célcsoporthoz juttassa el a reklámot, a vásárlóit pedig követni tudja, hogy azok később is visszatérjenek hozzá” – mondta a HVG-nek Ormós Zoltán.

Vagyis ahogyan egy offline vállalkozás esetén, egy e-kereskedelemmel foglalkozó kkv-nak is meg kell határoznia a célcsoportját és a kommunikációs stratégiáját – aki mindenkire lő, az igazából senkire nem lő –, a webes jelenlétét pedig ennek megfelelően kell kialakítania. Mindemellett egy landoló oldal is elengedhetetlen, ahová a leendő ügyfelek érkeznek, ez az esetek döntő többségében egy webshopot jelent.

A SZEK elnöke szerint ugyanakkor a siker nagyban múlhat azon is, hogy Magyarországon belül vagy kívül is árusít valaki. „Bár nem elképzelhetetlen, hogy valaki csak a hazai piacra koncentrálva legyen sikeres, érdemes lehet a növekedés viszonylag korai fázisában váltani, hogy a határon túlról is elérjék a kínált termékeket. Ebből a szempontból érdemes figyelembe venni a nagyobb piaci szereplők, például az eMAG stratégiáját is” – hangsúlyozza a szakember.

A külföldi nyitást azonban minden esetben jól meg kell gondolni, Magyarországról ugyanis komoly összeget emészthet fel a csomagfeladás, külföldi telephely nélkül pedig sok esetben jóval kisebbek az esélyek a piacszerzésre. A kkv-k a legtöbb esetben nem rendelkeznek ilyesmivel, vagy legalábbis az üzlet indulásakor még nem.

Előnyök, hátrányok

A legnagyobb különbség egy e-kereskedelmet folytató nagyvállalat, valamint egy kkv között, hogy utóbbinak jóval kevesebb pénze van ugyanazon dolgok megvalósítására. Éppen ezért egy kkv-s vezetőnek szó szerint szinte mindenhez értenie kell – a termékfotózástól kezdve a webshop karbantartásán és a közösségi oldalak gondozásán át a raktárkészlet felügyeletéig. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindent neki is kellene megcsinálnia – sőt –, ennek inkább az az előnye, hogy a tulajdonos mindenbe belelát. Ám ezek kézben tartása rengeteg időt és energiát emészt fel.

„A kezdő vállalkozásokat gyakran megkeresik online és offline hirdetési, megjelenési ajánlatokkal, ezek közül azonban mérlegelni kell, hogy mivel él az adott kkv. Ha nem vagyunk vele tisztában, mi az, amit magunk is el tudunk végezni, mennyi munkát vagyunk hajlandóak felvállalni saját részünkről, a költségek könnyen felszökhetnek, amik nem biztos, hogy egyhamar megtérülnek” – mondta Dalmadi Katalin, a szegmensében jól futó Gyöngykuckó üzletvezetője.

A vezető szerint egyértelmű kihívást jelent, hogy ma már bárki indíthat webshopot, így sokkal kiélezettebb a verseny a vásárlókért, mint korábban. A tapasztalatok szerint ráadásul aki mindezt munkahely mellett csinálja, az sokszor az árakat is lenyomja, amivel a meglévő piaci szereplők már nem tudnak versenyezni. Van azonban valami, amivel bármelyik e-kereskedő a népszerűségi lista élére ugorhat, és ami felpörgeti a forgalmát is.

Szép hazai sikerek

„Mindenképpen kell valami plusz, ami kiemeli a céget a többi cég közül. Szerencsém van, mivel hobbim is a gyöngyfűzés, így gyakran megkeresnek vásárlóim, hogy segítsek nekik technikai tanácsokkal, vagy esetleg a szín kiválasztásban. Mindenképpen a személyes kapcsolatot tartom előnynek, akár online akár offline formában is. Ez a mi esetünkben azt jelentheti, hogy ha valaki küld egy képet egy ékszerről, hogy hogyan, milyen technikával fűzték, akkor én képről kitalálom, segítek a megvalósításban, és a szükséges anyagok, 'hozzávalók' kiválasztásában. Az áru a mi esetünkben ember nélkül csak egy marék kavics. Ha azonban van valaki a 'kavics mögött', akkor abból egyedi ékszer készülhet. A vásárlók nem csak azért vásárolnak egy bizonyos helyről, mert ott megkapják a terméket, hanem mert tudják, milyen érték rejlik mögötte” – hangsúlyozta a gyöngykuckós Dalmadi Katalin.

Hasonlóan ki tudott tűnni az átlagból a natúr kozmetikumokkal foglalkozó Mannaszappan. A céget 2010-ben alapította egy házaspár, Varga-Darabos Andrea és Varga Emil, a termékeiket pedig kezdettől fogva webshopban árusították. „Az elején több külsős marketingcéget bíztunk meg szerződéses alapon, ami nekünk nagyon nem vált be. Drágán és szerintünk nem hatékonyan dolgoztak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy saját kézbe, pontosabban a férjem kezébe helyezzük a dolgot” – nyilatkozta a HVG-nek Varga-Darabos Andrea.

A marketinget végül a férj, Varga Emil vette át, aki szerint lehet bármilyen jó egy kampány, ha a mögötte lévő termék nem szerethető, nem fogják tudni megfogni vele az embereket. A cég öt év alatt hatalmasra nőtt, a kezdeti családi vállalkozás pedig ma már több mint 20 embernek ad munkát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!