Így pattintja le a legfőbb ügyész vagy a rendőrség az ellenzéki képviselőket, ha gyanús ügyről kérdeznek
Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.
Furcsa színjáték folyik újabban a legfőbb ügyésznek címzett parlamenti írásbeli kérdések körül. Az ilyen felvetések döntő többségét Polt Péter legfőbb ügyész ma már azzal válaszolja meg, hogy a kérdést „feljelentésként értékelve” továbbítja az illetékes, nyomozati hatáskörrel rendelkező szervezetnek. Ez lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda, a NAV Bűnügyi Igazgatósága vagy valamely megyei, illetve a fővárosi rendőr-főkapitányság.
A legtöbb ilyen kérdést az utóbbi években Vadai Ágnes adta be. A DK politikusának elmondása szerint ő a sajtóban feltárt esetek nyomán fordul Polthoz. A nyomozati szervek azonban a legfőbb ügyész által feljelentésként továbbított ügyeket nem veszik túl komolyan: az esetek döntő részében postafordultával elutasítják a vizsgálatot. Sokszor annyira gyorsan, hogy már-már az a benyomás támadhat: a nyomozók el sem olvasták az asztalukon landolt iratot, máris rávágták, hogy nem történt bűncselekmény.
Ilyen volt például idén májusban, amikor Tóth Bertalan szocialista képviselő arról érdeklődött Poltnál, hogy hova tűnt 3 milliárd forint a Vodafone állami megvásárlása során. Mire a legfőbb ügyész reakciója a parlament honlapján megjelent – benne annak közlésével, hogy a levelet megküldte a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) –, a képviselő már meg is kapta az értesítést az elutasításról.