Magyar-koreai rokonság? A kultuszminiszter Dzsungáriába kalandozik

Jártak-e magyarok Dzsungáriában, és találkoztak-e ott koreaiakkal – tehetnénk fel a kérdést, ha komolyan lehetne venni Csák János kulturális miniszter tusnádfürdői előadását. Szerinte ugyanis „a koreaiak nekünk rokonaink, csak Dzsungáriából mi nyugatra jöttünk, ők meg keletre mentek”. Csák elmélete leginkább a fantáziák birodalmába tartozik, sem koreaiak, sem magyarok – néhány utazót kivéve – nem jártak Dzsungáriában, amely ma Kínában a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület egyik részén fekszik.

Ezer sebből vérzett Orbán Tusnádfürdőn előadott világképe

A világ erőegyensúlyáról elmélkedett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, megértően viszonyulva Kínához, ostorozva a Nyugatot. A szomszédos országok sem fogadták jól a miniszterelnök róluk szóló kijelentéseit.

Nagyon halvány az a szál is, amelyen esetleg a koreaiak kapcsolódhatnának a magyarokhoz. Évszázadok óta vannak nyelvészek, akik feltételeznek egy olyan, altajinak nevezett nyelvcsaládot, amelynek a mongol, a török és a mandzsu-tunguz, valamint a japán és a koreai nyelv is tagja lenne. Sőt voltak, akik egy urál-altaji, egy időben turáninak nevezett nyelvcsalád mellett álltak ki, bevonva a finnugort, köztük a magyart is e körbe. Ez az elmélet azonban mára partvonalra került.

Az altaji nyelvcsaládnak is több ezer éve szét kellett válnia, ráadásul bármiféle kapcsolathoz bizonyítani kellene, hogy a koreai is ennek a tagja, a magyar pedig nem a bizonyítottan finnugorba, hanem a törökbe tartozik. A fantasyk világában kell elmerülni ahhoz, hogy bárki is ez alapján magyar–koreai rokonságot feltételezzen.