Mintha a tények nem is számítanának; kritika nélkül veszi át a Kremlben legyártott orosz propagandát a Rogán-művek megannyi orgánuma. Az erre költött milliárdoknak meg is van a hatásuk: egyre többen vevők itthon is a putyini – és ennek nyomán: orbáni – világmagyarázatra.
Bírálatok tárgya, a papság egy része sohasem tartotta be, ám a mennyek országáért célszerű vállalni. A katolikus egyházban kétezer éve vitatják a cölibátust, ám nem engednek belőle.
Miközben tele az ország a háborús hangvételű toborzóplakátokkal, az új vezérkari főnök politikai megfelelési kényszertől vezérelt nyilatkozatokkal teszi kétségessé, hogy hozzáértőkre bízták a hadsereg modernizálását. Az új létszámkeret feltöltéséhez kötéllel kellene verbuválniuk, nem hirdetményekkel.
A rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségének enyhítésével készíti elő a Fidesz, hogy a korábbiaknál is gyomorforgatóbbak lehessenek a választásokat megelőző kampányok és a hétköznapok.
Politikai gesztus vagy egy ügyészségi „baki” revíziója? Államfői kegyelem még nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györgynek Novák Katalin által kiállított menlevél.
Érdektelenség vagy a kormányzati félelemkeltés hatása? Fogyatkozik a demonstrációk lendülete. A tanárok a lábukkal szavaznak – tömegesen készülnek felmondani a státusztörvény miatt.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
Csak idő kérdése, mikor üt vissza, hogy az erdélyi magyar közéletet is a Fidesz és Orbán Viktor uralja. Az RMDSZ-nek ez már rövid távon, akár a jövő évi választáson is gondot okozhat.
Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
A romániai iskolások közül az érettségin gyengébb eredményeket érnek el a magyarok, viszont a PISA-felméréseken jobbak, mint a románok.
A szovjet iparpolitika kritikátlan másolása vezetett ahhoz, hogy az 1950-es években a Rákosi Mátyás-féle kommunista vezetés a nehézipart fejlesztette. A hibából nem tanult az utókor, az Orbán-kormány most összeszerelő üzemmé változtatja az országot.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
Diadaljelentésként adta hírül a kormány, hogy negyedével nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Csakhogy ehhez jócskán engedni kellett az elvárásokból.
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.
A Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) című tanulmánykötet számos kérdésben is újat tud mondani a leginkább tatárjárásként emlegetett történelmi eseményről.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Johan Huizinga holland kultúrtörténész műve ezúttal teljes terjedelmében olvasható. A címek eltérésére egyszerű a magyarázat.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Hiába mondja a kormány, hogy szükség esetén állami százmilliárdokból állja a hallgatók külföldi ösztöndíját és finanszírozza a kutatóhelyek munkáját, ha az uniós vita miatt meglazulnak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, annak beláthatatlan következményei lesznek. Súlyos ár ez azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet.