Érdektelenség vagy a kormányzati félelemkeltés hatása? Fogyatkozik a demonstrációk lendülete. A tanárok a lábukkal szavaznak – tömegesen készülnek felmondani a státusztörvény miatt.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
Csak idő kérdése, mikor üt vissza, hogy az erdélyi magyar közéletet is a Fidesz és Orbán Viktor uralja. Az RMDSZ-nek ez már rövid távon, akár a jövő évi választáson is gondot okozhat.
Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
A romániai iskolások közül az érettségin gyengébb eredményeket érnek el a magyarok, viszont a PISA-felméréseken jobbak, mint a románok.
A szovjet iparpolitika kritikátlan másolása vezetett ahhoz, hogy az 1950-es években a Rákosi Mátyás-féle kommunista vezetés a nehézipart fejlesztette. A hibából nem tanult az utókor, az Orbán-kormány most összeszerelő üzemmé változtatja az országot.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
Diadaljelentésként adta hírül a kormány, hogy negyedével nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Csakhogy ehhez jócskán engedni kellett az elvárásokból.
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.
A Mongol invázió Európa ellen (1236-1242) című tanulmánykötet számos kérdésben is újat tud mondani a leginkább tatárjárásként emlegetett történelmi eseményről.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Johan Huizinga holland kultúrtörténész műve ezúttal teljes terjedelmében olvasható. A címek eltérésére egyszerű a magyarázat.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Hiába mondja a kormány, hogy szükség esetén állami százmilliárdokból állja a hallgatók külföldi ösztöndíját és finanszírozza a kutatóhelyek munkáját, ha az uniós vita miatt meglazulnak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, annak beláthatatlan következményei lesznek. Súlyos ár ez azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet.
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
Diadal és katasztrófa című, magyarul nemrég megjelent könyvében pozsonyi Comenius Egyetem tanára szakít a fekete-fehér látásmóddal, de tisztában van azzal, hogy Trianon ügyében aligha lehet közös nevező az érintettek között.
Talán nincs még egy terület Európában, amely annyiszor cserélt gazdát, és annyian osztoztak és osztoznak rajta, mint Besszarábia. Alapvetően románok lakják, de az ott élőknek van moldáv identitásuk. Tartozott Romániához, a cári Orosz Birodalomhoz, egy része ma az ukránoké, de főleg Moldováé. Területének egy részén orosz csapatok is állomásoznak, ennek pedig akár szorongató jelentősége is lehet.
Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
