Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
Különösebb indok nélküli látogatásra érkezett új politikai szövetségeséhez, Orbán Viktorhoz Robert Fico szlovák miniszterelnök, hogy a korábban feszültségeket okozó ügyek szőnyeg alá söprése mellett azokról a stratégiai kérdésekről tárgyaljanak, amelyekben vállvetve harcolhatnak az EU-ban.
A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.
Kedvére hazaárulózhatja és listázhatja az ellenzéket, és akár elhunytakat is szuverenitási kockázatnak minősíthet majd Lánczi Tamás, ha következetes lesz önmagához.
A szovjet politika egykoron számíthatott a kapitalizmusban csalódott, nem kommunista nyugati értelmiségiekre, akik hinni akartak egy igazságosabb társadalomban. Putyin is talált külföldön híveket, akik diktatórikus hatalomgyakorlására tekintenek példaként.
Egyenesen a katolikus egyház hagyományát is felülírná Ferenc pápa az általa indított szinódusi folyamat során azzal, hogy erősítené a világiak szerepét, s a nők felvehetnék az egyházi rend harmadik fokozatát. A pápa szerint „egy olyan egyház, amely csupa fegyelem... az Gestapo, nem egyház!”. Elképzelései akár kenyértöréshez is vezethetnek.
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.
Szőnyeg alá söpörte a szlovákiai magyar kisebbséget érintő összes problémát Orbán Viktor, csak azért, hogy nacionalista elvbarátja támogatását megszerezze az európai színtéren.
Nincs többé létjogosultsága az etnikai politizálásnak Szlovákiában, vagy csak ezzel mentegetik felelősségüket a határon túli magyar politikusok? – merül fel a kérdés a magyar pártok által elbukott felvidéki választások után.
A rendszerváltás egyik vívmányát – azt, hogy a tüntetések engedélyezéséről ne a politikusok döntsenek – negligálta Orbán Viktor, amikor maga döntött a palesztinbarát demonstrációk betiltásáról. Ráadásul a rendőrséget is kínos helyzetbe hozta.
Orbán Viktor továbbra is Pekingre és Moszkvára fogad, de elfordulhat, hogy ráfizet. Az EU-s vezetők közül csak a magyar kormányfő ünnepli a kínai fővárosban az Övezet és Út kezdeményezés 10. évfordulóját. Ez alkalmat teremtett arra is, hogy az ukrajnai háború kitörése óta először találkozzon az orosz elnökkel, amivel szintén kilóg az uniós sorból. Orbán Viktor igyekszik őrizni a barátságot a két keleti nagyhatalommal, de könnyen alakulhat úgy a világpolitikai helyzet, amikor ez a viszony megváltozik.
Nemcsak az új orosz, hanem a szlovák és a román tankönyvek is torz képet adnak a magyar történelemről. A kormány nem foglalkozik ezzel.
A magyar őshaza szinte biztosan nem köthető – a köztudatból eddig amúgy szinte teljesen hiányzó – Dzsungáriához, de ezen a ma Kínához tartozó területen egykor élhettek olyan törzsek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a magyarok elődeivel.
A kormányzó politikusok köreiben egyre szalonképesebb nagy formátumú államférfiként emlékezni az antiszemita kormányzóra.
Magyarország ezer éve a Nyugatot választotta, s ez a Szent István-i elhatározás minden nehézség dacára jó döntésnek bizonyult. A kormánypártok politikusai azonban felélesztik azt a zsákutcába vezető gondolkodást, amelynek szimbolikus alakja az István ellen lázadó Koppány.
A Magyarországot a Nyugat irányába állító Szent István ünnepét használta fel Orbán Viktor annak deklarálására, hogy vonzóbb számára a keleti autokráciák barátsága, mint a szövetségi hűség.
Orbán Viktor keményen beleszállt a szlovákiai magyar pártokba, amelyek valóban képtelenek egységbe tömörülni, ám ennek éppen a magyar miniszterelnök az egyik okozója.
A diákok kompetenciamérésének eredményei azt mutatják, hogy a távoktatás komoly károkat okozott a felkészültségben. Ráadásul az is kiderült, hogy a tanulók digitális készségei továbbra is gyengék.