Talán nincs még egy terület Európában, amely annyiszor cserélt gazdát, és annyian osztoztak és osztoznak rajta, mint Besszarábia. Alapvetően románok lakják, de az ott élőknek van moldáv identitásuk. Tartozott Romániához, a cári Orosz Birodalomhoz, egy része ma az ukránoké, de főleg Moldováé. Területének egy részén orosz csapatok is állomásoznak, ennek pedig akár szorongató jelentősége is lehet.
„Moldova a legsebezhetőbb állam az Ukrajna területén zajló, teljesen indokolatlan konfliktus kapcsán. Döntést kell hoznunk: hagyjuk, hogy a Moldovai Köztársaság előbb vagy utóbb visszatérjen az orosz befolyás alá?”
– tette fel a kérdést tavaly december elején Marcel Ciolacu, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és egyben a román képviselőház elnöke. Hasonló félelmének adott hangot az év végén Alexandru Musteata, a Moldovai Köztársaság hírszerzésének vezetője, aki szerint „nem az a kérdés, hogy az Oroszországi Föderáció offenzívát indít-e a Moldovai Köztársaság területe ellen, hanem az, hogy mikor”. Ciolacu ezt nem hagyná, az említett interjújában azt a megoldást pártolta, ha „Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, a Moldovai Köztársaság pedig Romániával”.
A román és moldovai politikusok pontosan tudják, hogy az oroszok évszázadok óta célpontként tekintenek a történelmi Besszarábia területére, amelyet sikerült időnként birtokolniuk, így azt a sajátjuknak tekintik. A putyini orosz geopolitika láthatóan azt tűzte ki célul, hogy legalább a volt nagyhatalom egész egykori területét visszaszerezzék vagy befolyásuk alá vonják. Ukrajna megtámadásával pedig a Moldovai Köztársaság is célkeresztbe került.
Mi az a Transznisztria és miért lett fontos hirtelen?
Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.
Besszarábia 1812-ben, egy orosz–török szerződés következményeként lett Oroszország része. Azt viszont, hogy e területet ma Besszarábiaként emlegetik, az orosz geopolitikai érdekeknek köszönhető. A megállapodásig a Besszarábia elnevezést e terület déli részére, Budzsákra, a Duna-delta és a Dnyeszter közötti fekete-tengeri partszakaszra értették, amelynek északi határa a Traianus-falnak nevezett római kori sánc volt (később e terület Sztálin akaratából Ukrajnáé lett). A ma Besszarábiaként ismert terület többi része a Moldvai Fejedelemséghez tartozott, és az oroszok annak 1812-es bekebelezése után azért terjesztették ki a Prut és a Dnyeszter közötti részre is ezt az elnevezést, hogy azt sugallják, mintha az Moldvától különálló térség lett volna.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
