Európa egyik legingatagabb térsége most újra Moszkva célpontja lehet

„Moldova a legsebezhetőbb állam az Ukrajna területén zajló, teljesen indokolatlan konfliktus kapcsán. Döntést kell hoznunk: hagyjuk, hogy a Moldovai Köztársaság előbb vagy utóbb visszatérjen az orosz befolyás alá?”

– tette fel a kérdést tavaly december elején Marcel Ciolacu, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és egyben a román képviselőház elnöke. Hasonló félelmének adott hangot az év végén Alexandru Musteata, a Moldovai Köztársaság hírszerzésének vezetője, aki szerint „nem az a kérdés, hogy az Oroszországi Föderáció offenzívát indít-e a Moldovai Köztársaság területe ellen, hanem az, hogy mikor”. Ciolacu ezt nem hagyná, az említett interjújában azt a megoldást pártolta, ha „Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, a Moldovai Köztársaság pedig Romániával”.

A román és moldovai politikusok pontosan tudják, hogy az oroszok évszázadok óta célpontként tekintenek a történelmi Besszarábia területére, amelyet sikerült időnként birtokolniuk, így azt a sajátjuknak tekintik. A putyini orosz geopolitika láthatóan azt tűzte ki célul, hogy legalább a volt nagyhatalom egész egykori területét visszaszerezzék vagy befolyásuk alá vonják. Ukrajna megtámadásával pedig a Moldovai Köztársaság is célkeresztbe került.

Mi az a Transznisztria és miért lett fontos hirtelen?

Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.

Besszarábia 1812-ben, egy orosz–török szerződés következményeként lett Oroszország része. Azt viszont, hogy e területet ma Besszarábiaként emlegetik, az orosz geopolitikai érdekeknek köszönhető. A megállapodásig a Besszarábia elnevezést e terület déli részére, Budzsákra, a Duna-delta és a Dnyeszter közötti fekete-tengeri partszakaszra értették, amelynek északi határa a Traianus-falnak nevezett római kori sánc volt (később e terület Sztálin akaratából Ukrajnáé lett). A ma Besszarábiaként ismert terület többi része a Moldvai Fejedelemséghez tartozott, és az oroszok annak 1812-es bekebelezése után azért terjesztették ki a Prut és a Dnyeszter közötti részre is ezt az elnevezést, hogy azt sugallják, mintha az Moldvától különálló térség lett volna.