Egyre gyorsabban kelnek el a lakások, erősödött a verseny az eladó ingatlanokért, ahogy a befektetők is újra ide teszik a pénzüket. Az új otthonok árai változatlanul csak keveseknek fizethetők meg.
Tudták, hogy vannak növények, amelyek képesek utánozni a melléjük tett műanyag levelet? Netán hogy egy döglött hal mozgása mennyire hasonlíthat egy élő társáéra? Most, hogy kiosztották a legviccesebb és legmeghökkentőbb kutatásokért járó IgNobel-díjakat, újabb csodálatos ismeretekkel lett gazdagabb a világ. És pénzfeldobással még két magyar díjazott is lett!
Semmi gond, ez hátralévő életünk leghűvösebb nyara – minden évben el lehet sütni ezt a poént, és már egyre kevésbé vicces. De a 2024-es nyár, amely a naptár szerint már véget ért, lélekben viszont csak most búcsúzunk tőle, nem csak a hőség miatt volt extrém. A nagy őszi lehűlés előtti napon összegyűjtöttük a legfontosabb számokat, amelyek mutatják, mennyire furcsa hónapokat hagyunk magunk mögött.
Olcsóbb lett a benzin, az élelmiszerárak pedig a júliusi emelkedés után augusztusban már egy szinten ragadtak, így jöhetett ki az, hogy látványosan lassult az infláció. A most kiadott friss adat szép, de nagy részben egyszeri és a magyar gazdaságtól független hatások magyarázzák, úgyhogy van még mit tenni, hogy tartósan alacsony maradjon az áremelkedés.
Teljesen át kellene variálni a profi sport lebonyolítási rendszerét vagy hajnalra tenni a versenyeket, mert az extrém hőség életveszélyes és sportértéke sincs annak, ha a melegben támolygó versenyzők túlélőmeccsét kell nézni - figyelmeztetnek egyre többen, már a sportolók közül is. A szponzorok nem örülnének ennek, de még mindig jobb, mint bármi más megoldás: ha minden marad a mostani állapotában, akkor 2050 körül már csak Skandináviában vagy Dél-Amerikában rendezhetnének olimpiát.
Matolcsy György és a kormány újra összekapott, megvan az elsőfokú ítélet a Quaestor-ügyben, egy titokzatos cégcsoport tulajdonosa pedig egyik pillanatról a másikra a leggazdagabb magyarrá vált, ha igaz, ami a vállalatok papírjaiban szerepel. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Elérkezett szeptember első hete, szülők százezrei nézegetik némi stresszel a listát, mindent beszereztek-e az iskolakezdésre vagy még kell valami, tanárok és diákok együtt próbálnak visszarázódni a hétköznapokba, nekem pedig újra eszembe jut, van-e olyan bátor igazgató, aki az évnyitón ugyanazt a beszédet mondta el, mint egy éve, és most röhög a markába, hogy úgysem figyelt senki. De miközben arról hallgathattak szép körmondatokat, hogy a gyerekek most belépnek az iskola kapuján, egy még izgalmasabb kérdésről próbáltam számokat gyűjteni: hogy mi is történik majd velük, amikor kilépnek onnan. Mennyire lesz jó nekik, mekkora eséllyel tudják megvalósítani a céljaikat?
Részletezte a KSH, hogyan állt össze a legrosszabb várakozásokat igazoló április-júniusi GDP-adat.
Magyarországon rövidített órákat kért egy szakszervezet a kormánytól a hőség miatt, olasz kollégáik októberi iskolakezdést szeretnének, amin a szülők kiborultak. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem lehetne 31 fokosnál melegebb helyen végezni, de az iskolákban más a helyzet. És a mostani időjárás már nem egyedi, egyre több forró szeptemberünk lesz.
Tényleg jobban megüti a nyár a magyar vasutat, mint a többi évszak? Rosszabb volt-e az idei főszezon a korábbiaknál? Mennyi hibáért felelős a vasút, és mikor hibás más? Összegyűjtöttük a számokat arról, mi igaz a sztereotípiákból, és mi csak legenda.
Megállíthatatlanul zuhant a születésszám júliusban is, közben pedig a demográfiai statisztika halálozási oldala is romlott.
Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.
A vasárnapi baleset okairól egyelőre nem beszél a MÁV vezetése. Ez azonban csak az egyik problémája a hazai vasúti közlekedésnek.
A gazdaság cash flow-problémáiról és a bátortalanul költekező magyarokról beszélt a nemzetgazdasági miniszter; rémes szám érkezett a beruházásokról; tucatjával jönnek a kínai cégek. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.
A jogászaival és néhány tanújával ünnepelte a felmentését Mike Lynch, egy gigantikus csalási ügy egykori vádlottja, amikor a luxusjachtja elsüllyedt az olasz partoknál. Már kiderült: a techguru, az ügyvédje, egy nagybank elnöke is odaveszett, közben bonyolódik a szereplők története is.
Minden borzasztó drága és egyre drágább – aki erdőben elbújva töltötte az elmúlt három évet, az esetleg nem találkozhatott ilyen hírekkel. De még így is van néhány áru, amely sokkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, és ami még furcsább, pár olyanra is rá lehet bukkanni, amely most kevesebbe kerül, mint mielőtt pár éve bedurrant volna a súlyos infláció.
Nagyon kevés ország van, ahol úgy helyezik át a munkanapokat egy-egy hosszú hétvégéért, mint ahogy nálunk, bár azt a szintet, mint Kína a teljes ledolgozós hétvégéivel, nem hozzuk még mi sem. De úgy tűnik, túl sokat nem tesz hozzá a gazdasághoz egy-egy szombati kötelező munkanap, csak a munkakedvet veszi el.
A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.
Aki úgy érzi, hogy túl sokat ül tévé előtt az olimpiát nézve, az jó, ha belegondol: átlagban a magyarok naponta öt órát töltenek tévézéssel egy nagy sportesemény nélküli napon. A streameléssel pedig a régiónk élbolyába tartozunk, legalább ebben utolérve Ausztriát.
