A Hezbollah több ezer tagját sebesítették meg kedden, amikor egyszerre felrobbantották a fegyveres szervezet személyhívóit. Aztán egészen váratlan fordulattal egy napig a teljes világsajtó Budapestre figyelt, a felrobbant csipogókat készítő tajvani cég ugyanis közölte, hogy valójában a magyar BAC Consulting Kft. gyártotta az eszközöket. Ez egy zuglói tanácsadó mikrovállalkozás, amelynek elvileg semmi köze nem kellene, hogy legyen még csak a csipogók gyártásához sem, nemhogy a robbanásokhoz.

A cég alapítója és egyetlen tulajdonosa mindenesetre megerősítette, hogy erről a vállalatról van szó, de azt is hozzátette, hogy ők csak közvetítők. A regényes életrajzú tulajdonosról pedig kérdésünkre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megerősítette, hogy régen valóban dolgozott náluk is. Nem kellett túl nagy fantázia ahhoz, hogy azt gyanítsák, egy fedőcégről van szó, de a vállalat működése papíron megfelel a szabályoknak. Az EU vizsgálatot indított, szabályos volt-e, hogy innen kerültek csipogók a Hezbollahhoz, a kormány közölte, hogy ezek a kütyük soha nem is voltak Magyarországon, és előkerült egy bolgár cég is, amely 1,6 millió eurót elutalt Magyarországra, bár az ottaniak állítása szerint Bulgáriában nem jártak a felrobbantott eszközök.

2013 óta nem látott áradás vonul le a Dunán, a hét leglátványosabb fotóit az elárasztott rakpartokról és a gátakra pakolt homokzsákokról lehetett készíteni. Mi még viszonylag könnyen megúsztuk azzal, hogy a Dunakanyarban néhány helyet elzárt a víz a külvilágtól, de Ausztriától Romániáig több tucat áldozatot szedett a ciklon, Lengyelországban és Csehországban pedig iszonyatos pénz lesz majd a helyreállítás.

Légi felvétel az árvízzel elöntött területekről az északkelet-csehországi Ostravában 2024. szeptember 16-án.

MTI/AP/Darko Bandic

Bemutattuk azt, hogy mi mindenre kell figyelnie annak, aki biztosítóhoz fordulna árvízkár miatt, és azt is, hogy általában mennyire díjazzák a választók azt, ha egy politikus kimegy ilyenkor a gátakra, ahogy azt tették azt sokan nálunk is. És elnéztünk a Dunától egy kicsit távolabbra is: az országban mindenhol máshol nagyon örülhettek az esőnek, lehet, hogy ez mentette meg a mezőgazdaságunk évét.

Ha nem lett volna árvíz – meg persze a csipogók különös története –, akkor egész biztosan arról szólt volna minden hír, hogy Nagy Mártonnak mekkora hete volt. A gazdasági miniszter bejelentette, hogy mennyivel nőhet a minimálbér, majd kiderült, hogy nem fog annyival nőni, közölte, hogy a SPAR az árstop elleni perrel politizálni kezdett, amiben más szabályok érvényesek, kikelt a külföldi webáruházak ellen is, a terézvárosi szavazás után bejelentette, hogy szigorúbb szabályozás jöhet az Airbnb-re, a Bankszövetségtől pedig azt kérte, hogy a bankok önkéntesen csökkentsék a lakáshitelek THM-jét. És egy olyan tervezetet is bemutatott az NGM, amely jelentősen szigorítaná a harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait.

Nagy Márton

Veres Viktor

A magyar gazdaság helyzetét a HVG-ben megjelent véleménycikkében Mellár Tamás is elemezte. A közgazdász, egyben parlamenti képviselő arról írt: a rendszerváltás által kapott páratlan lehetőségünk a modernizációra és felzárkózásra semmivé vált, visszacsúszunk a fejlődő országok közé.

A hét képe: árad a Duna

Dunabogdány 2024. szeptember 16-án.

Fazekas István

Újabb nagy üzletbe fogott bele Shabtai Michaeli. A grúz üzletember – aki Rogán Antalhoz közel állóként emlegettek nem egyszer – korábban a letelepedési kötvények üzleteinél bukkant fel, most pedig pénzügyi innovációkat fejleszt. Nem is akárkikkel: most lett többségi tőkéstársa a DBH Magántőkealap, amelynek a tőkéjét 70 százalékban az állami MFB biztosította.

Az állam sok pénzt adhat, de mivel magántőkealapról van szó, a pontos részleteket el lehet rejteni a nyilvánosság elől. 2020 óta, amikor a Covid alatti-utáni helyreállításra hivatkozva elkezdték szórni a pénzt, összesen több mint 500 milliárd forintnyi állami „krízispénz” került a magántőkealapokhoz. Azoknak a kezelői pedig ellenőrizetlenül fektették be ezt különböző hasznosságú projektekbe, és szedtek be több tízmilliárdnyi díjat.

Búcsúzunk egy régi legendától: csődöt jelentett a Tupperware. Évtizedekkel ezelőtt a termék köré épült értékesítési modell szabadította ki a háziasszonyokat a konyha fogságából, ma viszont már egyre kevésbé tud újat nyújtani. A hitelezők idén még beleegyeztek abba, hogy lélegzetvételnyi időt adjanak a problémás hitelek átütemezésére, a vállalat állapota azonban tovább romlott, így nem volt más megoldás, mint a csődeljárás.

A Tupperware Brands Corporation egyik alkalmazottja dolgozik a gyártósoron a csoport 40. évfordulójának napján, 2013. augusztus 27-én

AFP / Jean-Francois Monier

A cég még a második világháború utáni években lett Amerika-szerte ismert, amikor középosztálybeli kertvárosi nők tömegei kezdték el árusítani egymásnak is az addigiaknál praktikusabb műanyag ételtárolókat. Ez viszont most már egyre kevésbé volt fenntartható üzleti modell, egyre nagyobb volt a verseny, ráadásul a saját webshopján kívüli platformon csak 2022-ben jelent meg a cég.

A repülőjegy-vásárlásnál és a szállásfoglalásnál már megszoktuk, nagyjából minden más területen felháborodással fogadjuk, ha a kereslet változására reagálva automatikusan megemelkednek az árak. Most épp az Oasis-koncertjegyek kapcsán szembesültek sokan azzal, hogy létezik a dinamikus árazás.

Alberto Pezzali / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Részletesen bemutattuk, hogyan néz ki egy ilyen algoritmus bevetése, ki okézza le azt, hogy lehet menet közben árat emelni, ahogy azt is, hogy mi a magyar gyakorlat, és milyenek a legfontosabb nemzetközi példák. És arra is kitértünk, hogy az eddig megszokott példák mellett egyre újabb helyeken is alkalmazzák ezt a módszert, Magyarországon már a magánegészségügyben is megjelent.

Néhány forint hasznuk van a termelőknek egy-egy darab tojáson, a kereskedők mégis árharcba hajtják őket – mondta Sütő Zoltán, a Tojásszövetség elnöke. Arról is beszélt, hogy az árcsökkenés veszélyezteti a magyar termelést, az ukrán tojás pedig újabb problémákat hoz a piacra.

Sütő Zoltán.

Fazekas István

Nyitóképünkön a BAC székhelye. Fotó: Veres Viktor