Elbambult a Nyugat, egészen eddig a saját oroszbüntető szankciói kijátszásához asszisztált
Az EU-USA-Nagy-Britannia hármas rögtön leállított minden hadászatban használható, Moszkva felé tartó szállítmányt a háború kitörése után, viszont később szakmányban adtak el olyan cikkeket Oroszország szomszédainak, melyek végül Vlagyimir Putyinnál kötöttek ki, és tovább etették a harci gépezetét. Telefonokról, laptopokról és egyéb, elsőre ártalmatlan cikkekről van szó, melyek alkatrészei később már az Ukrajna fölött lelőtt támadó drónokból köszöntek vissza.
Miközben Európa java része a háborúra válaszolva igyekezett rohamléptekkel leépíteni a lehető legtöbb, Oroszországhoz fűződő kapcsolatát 2022-ben, feltűnően megélénkült a kereskedelem a kontinens országai és több, Oroszországgal szomszédos ország között. Az Európai Unió megalapozottnak tűnő feltételezése szerint a Nyugatról vásárolt termékeket a közép-ázsiai államok az oroszoknak exportálták tovább.
Ezek a termékek többségükben alapból teljesen ártalmatlan, hétköznapi fogyasztási cikkek, de bizonyos alkatrészeik hasznosíthatóak az orosz hadiiparban. Vagyis, ha az unió feltételezései helyesek, akkor a nyugati országok szándékukon kívül segítettek Oroszországnak abban, hogy az kijátsszon egyes, épp a nyugati országok által rá kiszabott szankciókat. A hétvégén elfogadott, tizedik EU-s szankciós csomag összeállításánál sokat nyomott a latba az a tény, hogy ezen a nyakatekert módon tavaly is asszisztáltunk az orosz hadigépezet épüléséhez.
Elfogadták a tizedik szankciós csomagot - a magyar kormány is támogatta
Miután az elmúlt napokban a tagállamok nagykövetei több, egymás követő ülésen megegyeztek a tizedik szankciós csomag részleteiben, valamennyi kormány el is fogadta el. A hírt egy időben jelentette be az Európai Bizottság és az Európai Tanács.
Bespájzolás buherára
Az ukrán hadsereg néhány hónappal az invázió kezdete után már közölte, hogy az általuk lefoglalt orosz katonai felszerelésekben, például drónokban, rakétákban és helikopterekben olyan mikrochipeket talált, melyek eredetileg okostelefonokból és egyéb elektronikai fogyasztási cikkekből, háztartási nagygépekből operáltak ki, és helyeztek át a támadó ország szerkezeteibe. A tizedik uniós szankciós csomag most – egyéb intézkedések mellett – minden olyan termék oroszoknak való értékesítését megtiltotta, mely alkatrészeit az ukránok megtalálták a csatatéren.
Ezekhez a korai barkácsmegoldásokhoz Oroszországnak valószínűleg még nem volt szüksége a Nyugat elbambulására és az ázsiai szomszédok beszállítói közreműködésére. Bár az orosz import tavaly márciusban és áprilisban, az invázió megkezdése után nem kevesebb, mint 43 százalékkal zuhant a megelőző évihez képest, Vlagyimir Putyin már jó előre felkészült a várható szankciókra, és mint megannyi más termék esetében, úgy a kettősen felhasználható cikkekből is feltöltötte országa készleteit.
A washingtoni központú Silverado Policy Accelerator think tank januári tanulmánya szerint az oroszok 2021 decemberében mindent egybevéve 29,5 milliárd dollár értékben hoztak be árut, ami 22 százalékos ugrás volt az egy évvel azelőttihez képest. A bevásárlás a háború küszöbén, január-februárban is kirívó értékben folyt, míg jött a tavaszi visszaesés.
Jól átgondolt stratégia mentén növelték a behozatalt. A tanulmány szerint a legnagyobb mértékben a cseppfolyósgáz-hordozó tankerek importja nőtt, ezt az okostelefonok, a laptopok, tabletek és a modemek követték, majd az új LNG-terminálok kiépítéséhez szükséges berendezések.
Ismert, hogy a vezetékes gázzal való játszadozás hatására Európa az LNG felé fordult, és a tengerentúli beszállítók mellett rengeteget vett belőle Oroszországtól is – akik így már ki tudták szolgálni azokat az igényeket, melyek lehet, hogy meg sem jelentek volna, ha Putyin nem kezdi el tekergetni az európai gázcsapokat. A sok okostelefon pedig jól jött akkor is, amikor a háború hatására a nyugati gyártók termékei elkezdtek eltűnni a polcokról – meg akkor is, amikor ki kellett belőlük műteni a finomabb alkatrészeket, és katonai felszerelésekbe kellett szerkeszteni azokat. De Oroszország a natúr mikrochipekből is felpörgette a készletezést, 2021 decemberi behozataluk 57 százalékkal volt nagyobb, mint az egy évvel korábbi.
Segítő szomszédok
Miután megindultak a Z betűs csapatok Kijev felé, villámgyorsan megérkeztek az első nyugati szankciók. Ettől fogva az oroszok egy ideig a pont erre az esetre kiépített készleteikhez tudtak nyúlni. Nem maradtak azonban sokáig egyedül, a tavaly tavaszi importzuhanás után ugyanis szeptemberre már olyan mértékben pattantak vissza a külföldi beszállítások, hogy azok meg is haladták a háború előtti havi medián értéket.
Integrált áramkörökből Kína és Hongkong is elkezdett többet eladni Oroszországba a nyugati elzárkózás után, bár ketten teljesen nem tudták kipótolni az így kiesett szállítmányokat. Idén január végén aztán új megállapodást kötött Moszkva és Peking, melynek értelmében Kína látja el mikroelektronikai eszközökkel az oroszok űrkutatási projektjeit, melyekbe amerikai kütyük már nem juthatnak.
Ukrajna lerohanása után hamar eltűntek az orosz piacról az új nyugati okostelefonok, az Apple és a Samsung is kifarolt. Ami a két márkából ezután gazdára talált az országban, az az invázió előtt felhalmozott készletekből származott. Sőt, nemcsak ők tűntek el, az első ijedelemre reagálva még Kína is leállította a fegyverekbe is passzoló mikrochipeket tartalmazó kütyüi beszállítását. Esetükben a hátrahőkölés nem tartott sokáig, Peking hamar újra engedélyezte a Xiaomi, a Honor és a Realme telefonok értékesítését Oroszország felé.
Aztán elketyegett pár hónap, és váratlanul megint megjelentek az orosz piacon az újabb gyártású Apple és Samsung telefonok is. Örményország a New York Times szerint tavaly nyáron pár hónap alatt megtízszerezte az okostelefon-importjait, ezzel szinkronban viszont az Oroszországba irányuló okostelefon-kivitele is bedurrant. Így, a felhalmozott készletek kipörgetésével, valamint a kerülőúton beszerzett újabb készülékekkel 2022 harmadik negyedévében is a nem kínai okostelefonok adták az orosz belföldi értékesítés 30 százalékát, hiába hagyta el az Apple és a Samsung is Oroszországot.
Hasonló jelenség zajlott le Kazahsztánban. Ők az Eurostat adatai szerint tavaly decemberben – az egy évvel azelőtti számot megnégyszerezve – egymillió euró értékben vásároltak mosógépeket az EU-ból. Nem valószínű, hogy a kazahok az extra házimunkában találtak volna rá új hobbijukra, főleg, mert ezzel együtt az Oroszországba továbbértékesített nyugati mosógépeik száma is kilőtt. A jelenségről a Financial Times érdeklődött a kazah kormányszóvivőnél, aki azt mondta, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy bizonyos kazah cégek közreműködésével szankció-elkerülés folyna, de továbbra is figyelemmel kísérik az eseményeket.
Oroszország feltűnően sokat vásárolt még szomszédaitól mezőgazdasági nagygépekből, szivattyúkból, targoncákból, távcsövekből, antennákból, hőkamerákból és darukból is - az EU szerint ezek mind gyanús, hadászati célra is felhasználható termékek, és tenni kell orosz kézre jutásuk ellen.
Nem cinkosok, míg be nem bizonyosodik, hogy azok
A gyanúsnak tűnő ügyletekről David O'Sullivan, az EU nemrég kinevezett szankcióügyi megbízottja beszélt a Financial Timesnak. Konkrétan egy országot sem vádolt meg az oroszokkal való összejátszással, és hangsúlyozta, hogy bizonyítékok előkerítéséig minden államot megillet az „ártatlanság vélelme." Ugyanakkor ő is feltette a kérdést, hogy a szomszédok importvolumenjeinek megugrása mögött vajon tényleges igénynövekedés áll-e, vagy a Nyugatról beszerzett árutöbbletek végül kerülőúton Moszkva kezében kötnek ki.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) adatai szerint a legkirívóbb példák között van a már említett Örményország és Kazahsztán mellett Kirgizisztán esete, ahol kéz a kézben szintén nagyon látványosan berobbant a nyugati eredetű import és az oroszországi irányú export.
Törökország ugyancsak felpörgette az Oroszországba tartó szállítmányait tavaly: azok 97 százalékkal nőttek májusról júliusra a 2017-2019-es, azonos periódus átlagához képest. Ebben az esetben az EBRD szerint az adatok ugyanakkor nem utalnak arra, hogy a felfutás szankcionált termékekhez lenne köthető, a törökök simán csak mindenből többet adnak el az oroszoknak, mint korábban – noha alapból is Moszkva jól bejáratott partnerei voltak. Kínáról pedig esett szó – ők egyébként egymaguk megmentették a halálra ítélt orosz autópiacot is 2022-ben, erről bővebben az alábbi írtunk:
Jelentés az orosz gazdaságról: működnek az „elhibázott" brüsszeli szankciók
A tavalyi évet 3,3 ezermilliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficittel zárta Oroszország. Bár a nyugati gázkuncsaftok java kámforrá vált, a nyári, extrém árak miatt ez az üzlet 2022-ben még így is gyümölcsöző volt Moszkvának, idén viszont nagyon beszakadhatnak a bevételek.
A nyugati oldalról a szankciók életbe lépésének ütemét jól mutatják az EBRD adatai, melyek szerint az EU, Nagy-Britannia és az USA oroszországi exportjának értéke az inflációt is figyelembe véve több mint felével zuhant be tavaly májusról júliusra a 2017-2019-es átlaghoz képest. Ugyanekkor viszont több mint 80 százalékkal ugrottak meg Európa és az USA értékesítései Örményországba és Kirgizisztánba – akik pedig több mint megduplázták az oroszországi exportjukat.
Nem mindig egyszerű lelépni
Elemzők szerint idén februárra az orosz import a tiltások ellenére összességében nagyjából visszaevickélte magát az inváziót, és vele együtt a Nyugat elfordulását megelőző szintre. A termékek beáramlását segíti az is, hogy számos nyugati cég továbbra sem hagyta el az országot. Egy január közepén publikált kutatás megállapította: tavaly november végéig az EU-s és G7-es központú vállalatok csak 8,5 százaléka számolta fel legalább egy oroszországi leánycégét, vagy adott túl azon 2022. február 24. óta.
Ez egyébként nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem akarnak kilépni az országból. Előfordulhat, hogy egy társaság tevékenységi körét még nem sújtják szankciók, és a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem lenne helyénvaló egy az egyben magára hagyni az összes oroszországi ügyfelüket, hiszen lehet, hogy a többségük ellenzi a vérontást. A gyógyszergyártóknál például könnyen érthető, miért maradnak. De az is reális forgatókönyv, hogy egy vállalat szabadulna az oroszországi érdekeltségétől, viszont képtelen rá vevőt találni, vagy esetleg maga az orosz állam tesz keresztbe az ügyletnek.
Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az IMF most már arra számít, hogy az orosz gazdaság idén 0,3 százalékkal nőni fog, szemben az eggyel korábbi jóslatukkal, mely még 2,3 százalékos zsugorodást feltételezett. A jóslatok persze a továbbiakban is alakulhatnak, főleg, ha a nyugati államok most már tényleg elkezdik jobban megnézni, kinek mit adnak el, és amit eladnak, az hová tart.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hűtőből gyártott fegyverek, zuhanó adóbevételek – Moszkva egy éve nyögi a szankciókat
Az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt többé-kevésbé alkalmazkodott a szankciókhoz. Ám a kerülőutas importnak ára van, és hiányzik a nyugati csúcstechnika. A lakosság munkaerőpiaci-megélhetési válsággal küzd. Az állami adóbevételek immár zuhannak, a kiadások nőnek, a tartalék nagy, de nem tart ki örökké.
Jön a legsúlyosabb szankció: tényleg válságot hoz a szakítás az orosz dízellel?
Vasárnaptól tilos orosz eredetű olajtermékeket behozni az Európai Unióba. Akik pedig még tudnak csővezetéken orosz nyersolajat venni, azok csak megkötésekkel kereskedhetnek az abból finomított termékeikkel. Felbukkant két új ársapka is. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a változásokról.
