Baleseteket is okozhat, ha a rakomány eredetének elrejtéséért kikapcsolják a bárkáik transzpondereit, de az igazi veszély az, hogy az orosz hadiflotta manipulálhatja más hajók jeleit. Erre az elmúlt években több példa is volt, és az ilyen lépések a háború eszkalálódását is hozhatják.
Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.
Az ellátásbiztonsági kockázatok miatt spórol az ipar, az enyhe tél miatt nem fűt a lakosság, leestek az árak. Ott tartunk, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Az európai gázhelyzet azonban így sem teljesen megnyugtató.
A magyar kormány 2022 végén azzal a feltétellel fejezte be a közös sarc ügyének gáncsolását, hogy az Európai Unió megadott nekünk egy könnyítést, melynek köszönhetően nem csökken az ország vonzereje a befektetést fontolgató multik szemében. A globális minimumadó azonban így is kellemetlen változásokat hoz a nálunk működő nemzetközi vállalatok életébe, ami akár áremelésekbe is torkollhat.
Drágább lenne felmondaniuk a szerződést, mint kifizetni az árut, úgyhogy végül mégse szakítanak Putyin olajával január elsejétől. Pedig már mindent előre elrendeztek.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
Pénteken a belga rendőrség óriási razzia keretében előállította az EP egyik alelnökét és a testület több munkatársát azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe. A folyamatosan dagadó ügyre a hét elején, egy kárörvendő mémmel a magyar miniszterelnök is reagált. Összeszedtük, hogy hétfő délutánig mi derült ki az ügyről.
Az ársapka kivezetésével a lakosság elkezdte visszafogni a tankolásait, így ha az üzemanyag-ellátás még nem is tudott helyre állni, legalább a túlfogyasztás enyhül. Ez azonban csak részben vigasztalja a közúti fuvarozó szakma képviselőit, akik egyszerre továbbra is csak a tizedéig tölthetik a kamionok tankját, miközben pont most kéne sokkal többet hajtani a járgányt, hogy eleget tudjanak tenni az év végi csúcsszezon megrendeléseinek.
Attól még, hogy megszüntették a két kiválasztott üzemanyag hatósági árát, varázsütésre nem áll helyre az ország benzin- és gázolajellátása. A Mol szerint is hetekig tarthat, míg termelési oldalról enyhíteni tudnak a helyzeten, a teljes stabilizálódás pedig hónapokat vehet igénybe. A kormány addig is hárítja a felelősséget, és a káosz okozójaként a saját, felelőtlen intézkedései helyett megint Brüsszelre mutogat.
Óriási horderejű intézkedéseket hozott meg a hétfőn élesedett húzásaival az Európai Unió és a G7. Az orosz olajkereskedelem sebet kapott, csakhogy Moszkva már tavasz óta azon dolgozik, hogyan kerülje meg az új regulákat, és mostanra valamelyest már ki is építette a saját, párhuzamos piacát. És bár a Nyugat meg akarja büntetni Oroszországot, valójában neki sem érdeke, hogy az oroszoknak túl rossz legyen.
Egyetlen összetevőn múlt az egész. Az olajvállalat meghívására megnéztük a társaság felpörgőben lévő új kútját, és ellátogattunk az egykor olajban és gázban dúskáló, mára már kimerülőben lévő algyői telepre is.
A kormányinfón a miniszter azt mondta, addig lesz ársapkás itthon a benzin és a dízel, amíg az olajtársaság biztosítja az ellátást. Az ellátást viszont épp az veszélyezteti, hogy az ársapka miatt itthagyták az országot az üzemanyag-importőrök.
Még több akkumulátorgyárat szeretne Magyarországon, és ráfeküdne a megújulókból származó energia elraktározására Lantos Csaba leendő energiaminiszter, aki a kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt demográfiáról, geográfiáról, a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, és a diófáról is, amit a nagyapja ültetett. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai a fejére olvasták az Orbán-kormányok eddigi energiaügyi mulasztásait, ám a testület végül döntő többséggel bizalmat szavazott neki.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
Az üzemanyag-árstop áttételes hatása pedig, úgy tűnik, az lesz, hogy két év múlva drasztikusan be fognak szűkülni a biztonsági készleteink. De jövőre még nőnek, bár arra az ársapkának még pont nem volt érdemben hatása.
Vicces kedvű felhasználók a „kék pipa" megvásárlása után létező cégeknek adták ki magukat, és teljes képtelenségeket posztoltak a közösségi oldalra. A felfordulással egy időben több, célponttá vált társaság részvényei is zuhanórepülésbe kezdtek az amerikai tőzsdén – de a két fejlemény között csak első látásra van összefüggés.
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
Az EU által eddig elfogadott javaslatok csak tüneti kezelést jelentenek, önmagukban nem fogják megzabolázni az energiaárakat. A megoldások közül ráadásul a magyar kormány saját verzióban többet már eleve alkalmaz. A csúcsidei áramfogyasztás visszafogása pedig olyan lépés, ami külön felszólítás nélkül, magától is végbemehet – amikor sorra elkezdenek bedőlni a kis cégek.