Tetszett a cikk?

Feljajdult a Tojásszövetség, összevonta a szemöldökét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a jegybank közben segítőkészen rejtvényt fejtett Nagy Mártonnak, ha már az alapkamathoz nem nyúlt. Közben határainkon túl nagy horderejű döntések születtek: Spanyolország a moszkvai összefonódástól tartva kipenderítette a magyar államot a Talgo-bizniszből, Ukrajna pedig előbb bejelentette, hogy 2025. január elsejétől leállítja a Barátság olajvezetéket, melyen a Mol orosz olajat vásárol, majd visszatáncolt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

2025. január elsejétől leáll a Barátság kőolajvezeték, jelentette be egy pénteki interjúban – mintegy mellékesen – Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Podoljak ezt közvetlenül megelőzően arról beszélt, hogy a Testvériség gázvezetéken hamarosan csak az orosz gáz tranzitját állítják le, más nemzetek áruját továbbra is szállítják, ám a Barátság leállításához semmi bővebbet nem fűzött. Ez alapján a csővezeték leállása teljes lett volna.

A lépésről a Mol is a HVG cikkéből értesült, pedig közlésük szerint, ha lenne változás, az ukrán fél elsőként őket tájékoztatná. Podoljak néhány órával később cáfolta saját magát: ekkor már arról beszélt, hogy Ukrajna teljesíti az orosz olajszállítással kapcsolatos kötelezettségeit, így 2029-ig jön majd orosz olaj a Barátságon. Ettől még az eredeti kijelentése nyomán jelentőset zuhant a Mol részvényeinek árfolyama. Hogy a vezeték kiesése miért lenne nagy probléma, és hogy azt mi előzte meg, ebben a cikkben szedtük össze:

2025. január elsejétől leáll a Barátság olajvezeték

A csővezeték leállítását az ukrán elnök tanácsadója jelentette be. A Barátság kiesésével Magyarország a Horvátország felől érkező Adria csővezetéken tud majd kőolajat importálni. Ukrajna a lépésről nem értesítette előre a Molt.

Ezen a héten nem ez volt az egyetlen olyan külföldi döntés, ami nagyon is közvetlenül érintette Magyarországot. Ilyen volt az is, hogy a spanyol kormány nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva elutasította a magyar Ganz-Mávag konzorcium a Talgo vonatgyártó cégre tett felvásárlási ajánlatát, így kútba esett a magyar kormány által dédelgetett terv. Érvelésük szerint komoly kockázatot jelent, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll Oroszországgal. A kabinet döntését az Európai Bizottság nem tartotta problémásnak:

Az Európai Bizottságnak “semmi hozzáfűznivalója” ahhoz, hogy a spanyol kormány megvétózta a Talgo vonatgyártó megvásárlását

„A döntés előjoga az államé, és a Bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást” – mondta az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős szóvivője.

„A döntés előjoga az államé, és a Bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást”

– közölte a Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs mit hozzátennie. A Talgo-biznisz bukásának hátterét nagyobb cikkben is bemutattuk, itt:

A Fidesz és Moszkva szerelemgyerekének mutattak ajtót Madridban: a nagy Talgo-biznisz bukása

A spanyol kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – egy olyan jogszabály alapján, amilyen Magyarországon is létezik – nem engedi be a Magyar Vagont a Talgo vonatgyártóba. Az aggályok megalapozottak, a vállalatcsoport Fidesz-függése nyilvánvaló, orosz kapcsolata lehetséges, tulajdonosi hátterét magántőkealap homálya fedi.

Szintén nemzetközi, magyar és orosz érintettségű fejlemény, hogy a héten feltárták annak a magyar férfinak a kapcsolatrendszerét, akit augusztus 23-án tartóztattak le az USA-ban, mert Motorola-adóvevőket akart Oroszországba csempészni. H. Bence közvetlenül egy orosz kormányzati szervhez kötődő céggel állt kapcsolatban.

— voting control —

Boltba mentünk

Közvetlenül hazai vizekre evezve: csobbant egy nagyot a Tojásszövetség, amikor közölte, hogy olyan alacsonyak az árak a hazai étkezésitojás-piacon, hogy az fenntarthatatlanná teszi a termelést. Azt írták, bár az inflációs nyomás mérséklődhet, a termelési költségek viszont nem, miközben bevételeik jelentősen csökkentek, így ősszel jelentős áremelésre lesz szükség. Mindeközben a héten lapunk megejtette a soros, havi bevásárlását, hogy csekkolja az árak alakulását. Alább beszúrt cikkünk címe mindent elmond, de érdemes kattintani, hogy kibomoljanak a részletek szirmai:

Lehet, hogy túl olcsó a tojás, de minden más csak drágul – ez a hvg.hu augusztusi bevásárlókosara

A kormány még mindig azon sajnálkozik, hogy az emberek nem akarnak vásárolni, de vajon megjön a kedvük, ha bemennek egy élelmiszerboltba? És ha szidják nekik a kereskedőket, akkor jobb a helyzet?

Az alaptermékek közül a liszt, a tej és a cukor drágulására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is felfigyelt. Nagy Mártonék nehezményezik a fejleményt, hogy miután ezek az áruk kikerültek a hatósági árkorlátozás – kötelező akciózás – alól, felszökött az áruk, mégpedig szerintük az áremelések „jelentős mértékűek”, „túlzók”, „aggályosak”, a vállalkozások „tisztességtelenek”. Az NGM augusztus eleje óta irányítja a fogyasztóvédelmet, mely most közölte is, hogy „megteszik a szükséges intézkedéseket” – tehát vizsgálatot indítottak a nagy kereskedelmi láncok árképzési gyakorlatáról. Kollégánk pedig Nagy Márton árhivatal-képzési gyakorlatát vizsgálta meg:

Az NGM máris Árhivatallá alakítja a fogyasztóvédelmet

A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.

Nagy Márton nagy hete

Nagy miniszter a héten különösen aktív volt. Az ATV-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy legalább 300 milliárd forint értékű beruházás 2025-ről 2026-ra vagy 2027-re halasztásának lehetőségét vizsgálja, megint ráküldte a fogyasztóvédelmet a légitársaságokra, a lakosság visszafogottabb hazai fogyasztásáért a Temut tette felelőssé, majd bedobta, hogy minisztériumával „újraindítási akcióterven” dolgoznak, melynek része lehet, hogy a lakosság hosszú távú befektetéseit adómentes otthonteremtésbe csatornázzák át.

Nagy a visszafogott költések kapcsán „fogyasztási puzzle-t” és „óvatossági motívumot” emlegetett. A héten az is bizonyossá vált, hogy a magyarok fogyasztása régiós összevetésben amúgy egyáltalán nem alacsony – mindenhol spórolnak. A jegybank készségesen ki is rakta a miniszternek a már említett puzzle-t: több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Ha már jegybank: kamatdöntés is volt a héten. Ott volt az asztalon a 25 bázispontos csökkentés, de végül inkább nem nyúltak hozzá. Még egy kis jegybank, hogy mindenki megnyugodjon (de sikerül?):

Rogán Antal is esélyes arra, hogy Matolcsy György utódja legyen a jegybank élén?

Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.

— voting control —

Csak kapkodjuk a fejünket

Egy, már sokkal konkrétabb karrierfejlemény: a héten meglett a jelölt a nőverő fideszes Győrffy Balázs posztjára az Agrárkamarában. Egyetlen javaslat érkezett a küldöttek elé, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát, Papp Zsoltot jelölték – értesült a HVG. Győrffy EP-képviselői posztját pedig a szabályok értelmében a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg, a legesélyesebb Bólya Boglárka, aki jelenleg az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában miniszteri biztos, és a 2024-es magyar EU-elnökség előkészítéséért felel.

A kormány új nagy célja: lehet bármi a “befogadó növekedésből”, vagy ez csak egy jól hangzó üres szlogen?

Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne.

Nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval: a hazai szabályozás iszonyúan laza, ráadásul a hatóságok még ezeket a regulákat sem tartják be. Részletes cikkben mutattuk be Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szövegének főbb megállapításait. Hamar meg is jelent egy akkugyáras rendeletmódosítás, ez arról szól, az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatra köteles tevékenységnek minősül.

A kormány gazdaságpolitikájából nem látszik, hogy a hét szűk esztendő után hét bő esztendő jöhet

Furcsa hétéves ciklusok jellemzik a magyar gazdaságot, most épp a szűk esztendők korát szenvedjük. Az államadósság terhe alatt szédelgő kormány egyre kevésbé képes takargatni a vergődést.

Sportnyár-utánlövés: megkérdeztük az ország két, engedéllyel rendelkező szerencsejátékos cégét, hogyan alakultak a sportfogadások a foci-Eb, de még inkább a párizsi olimpia alatt. Nem meglepő módon tippelőgéppé alakult át az ország lakossága, és a bukszák is alaposan kinyíltak. Volt, aki 8400 forintból 15,5 milliót csinált. A sportfogadás viszont nem csak játék és mese, a sikeres tippek ellenére a szerencsejátékkal definíció szerint nem lehet nyerni, azokat a törvény ellenére a gyerekektől nem lehet elzárni, márpedig épp a serdülők azok, akik életkori sajátosságaikból kifolyólag a leginkább függővé válhatnak. Ez egy kiismerhetetlen terep, részben az érintett cégek korlátozott adatközlési hajlandósága, részben a szerencsejátékozás stigmatizáltsága miatt. Amit tudni lehet, azt az ELTE pszichológus-addiktológus professzorának segítségével szedtük össze.

Jócskán felpörgette a fogadásokat az idei sportnyár – utánajártunk, hány gyerek csúszhatott rá a szerencsejátékokra

Taroltak a foci-Eb és az olimpia alatt az itthon engedéllyel működő szerencsejátékos cégek, és minden bizonnyal nagyot robbantottak az illegálisan működő, de könnyen elérhető, betilthatatlan streamelős-fogadós sportoldalak is. A nagy rendezvények alatt a fiatalok, gyerekek is nagyobb arányban vágnak bele a sportfogadásba, a függővé válás épp a serdülőket fenyegeti a leginkább.

Nagy és Rogán miniszter is új csodafegyvert villantott nemrég: a szakmunkáshitelt. Sok konkrétum eddig nincs, annál több a nyitott kérdés, pláne, hogy már 2021-ben indítottak valami ilyesmit, amiből aztán az lett, hogy a sorozatos visszaélések miatt alig több mint fél év után el kellett kaszálni, mert az akkor még Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ Zrt. szerint rendszeresen pályázták meg kamutanulókkal a kedvező feltételekkel kínált hitelt. A második nekifutásról az alábbi cikkben gyűjtöttük össze az infómorzsákat:

Olcsó hitellel tartaná itthon a szakmunkásokat az Orbán-kormány, csakhogy nemrég már felsült egy ilyen próbálkozással

Új csodafegyvert villantott fel Rogán Antal, majd Nagy Márton: a szakmunkáshitelt. Csakhogy 2021-ben már megpróbálkozott egy diákhitelszerű, szakmunkástanulók számára elérhető, szabad felhasználású hitel bevezetésével a kormány: akkor alig fél évet élt meg a konstrukció, mivel olyan sokan próbáltak visszaélni vele, hogy meg kellett szüntetni.

Vállalatvillanás jobbról:

A hét képe: több kilométeres területen lepték el halak tetemei a görögországi Volosz kikötőjét

Haltetemek százezrei lebegnek Volosz közelében
MTI / AP/ Vaggelisz Kusziorasz

Épületes dolgok

Évtizedes mélyponton van a magyar építőipar, a Központi Statisztikai Hivatal heti adatközlése szerint 9 éve nem indult annyira kevés beruházás, mint idén, a magasépítések esetében pedig 2014 óta nem volt ennyire gyenge első félév. Máris késik például a rákosrendezői mini-Dubaj. Vannak persze aktív beruházások így is, csak néha nincs bennük sok köszönet. Például 140 lakásos lakópark van épülőben Aszófőn, mellyel a négyszáz fős balatoni település lakossága megduplázódna. És erről a helyiek véletlenül szereztek tudomást. Videós riportunk:

Aszófőn épül egy Kisaszófő: értetlenül állnak a helyiek egy lakópark tervei előtt – videó

Duplájára nőhet a négyszáz lelkes balatoni település lakossága, ha megépül egy 140 lakásos lakópark, amelyről véletlenül szereztek tudomást a helyiek.

Az új építések az aszófői projekten túl többnyire vergődnek, de a már kész épületek piacán a héten két figyelemreméltó fejlemény is volt. Egyrészt kiderült, hogy úgy adták el a Quaestor-vezér budai házát, hogy Tarsoly Csaba még benne lakott. A 2000 négyzetméteres telken álló, többszintes, erdőhöz közeli ingatlant háromszor is meghirdették árverésre, de senkinek sem kellett, végül külön megállapodással adtak túl rajta. Másrészt eladósorba került a budapesti Marriott luxushotel, és a vevő Tiborcz István miniszterelnöki vő BDPST Group-ja lehet.

Aki nincs tiborczi mértékben elengedve, annak főhet a feje, ha saját ingatlant akar, legalábbis a fővárosban. A Bankmonitor kiszámolta, hogy Budapesten szinte lehetetlen lakáshitelből ingatlant venni. Rég volt szó a kormány trieszti kikötőjéről. A héten viszont voltak fejlemények az ügyében, a trieszti kikötői hatóság közölte, hogy azt szeptember 2-án kezdik építeni. A tervek azonban az eredetiekhez képest megváltoztak.

Fülbevaló

Sokat tűr a magyar vonatozó, de a Keletinél történt kisiklás már megfeküdte az emberek gyomrát. Legalábbis ezt gondoltuk volna, aztán a valóság ránk cáfolt: “Ez benne van, baleset történt” – mondta riporterünknek hétfő délelőtt Rákoson egy MÁV-utas, akit a kétórás késés sem zökkentett ki. A vasúti fejlesztések pedig egyes esetekben nem kilométerekre, hanem csak egy aláírásnyira vannak a megvalósulástól. De az az aláírás nehéz ügy, ha a kormány szignójára van szükség, és ha az érintett vasúttársaság nem az állami. Az államiról a héten persze több cikket is írtunk, és egy podcastban is elmondtuk róla a véleményünket:

Fülke: „Ebben a helyzetben egy közlekedési miniszternek már csak tisztességből is le kellene mondania”

Mi a baj a MÁV-val és hogyan lehetne megoldani azt akár holnap, akár hosszú távon? Miért hagyja a kormány lerohadni az autós közlekedés javára a vasutat, miközben a miniszterelnök „Bukarest-Budapest TGV-ről” beszél? Közéleti podcastunkban elmagyarázzuk a MÁV-krízist.

A héten újraindult a Kasszakulcs, az évadnyitóban Sztojcsev Iván és Gyükeri Mercédesz a minimálbérről beszélgetett, ezzel le is zárjuk a cikket, illetve átadjuk a szót:

A bér, aminél nem lehet kevesebbet keresni – Kasszakulcs #23

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? Mennyire felel meg ez az összeg a gazdasági valóságnak? Meg lehet-e élni a minimálbérből? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat gazdasági podcastunk évadnyitójában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!