Olyan őrült iramban drágult meg a tengeri kereskedelem, hogy az inflációt is megtolhatja
11 perc
2024.08.01. 10:04
2024.08.01. 13:00
A Kína ellen viselt kereskedelmi háború elfajulásától rettegő nyugati megrendelők, köztük a magyarok is tavasz végén egyszerre kezdtek kapkodó készletezésbe, kimerítve a szállítási kapacitásokat, és hiánycikké téve a konténereket. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a húszik miatt továbbra is Afrikát megkerülve érkeznek meg nyugatra az ázsiai kikötőkből a teherhajók. Egy év alatt majdnem 270 százalékkal drágult meg a konténerhajóztatás, és szakértők szerint ez 2025 végéig ki is hat majd az inflációra.
Hónapok óta olyan szinten dübörögnek a tengeri szállítmányozás árai, hogy a szakértők már attól tartanak, ismét előállhat a 2022-es állapot, amikor a koronavírus-járvány miatti lezárások késleltetett következményeként a megszokotthoz képest közel tízszeresét kellett fizetni az áruk hajóztatásáért.
A drágulás május eleje óta tartó lendülete múlt héten megbicsaklott ugyan, így felcsillant a remény, hogy hamarosan megindulhat a normalizálódás a piacon, ám elemzők szerint az elmúlt három hónap száguldása így is olyan mértékű volt, hogy az 2025 végéig folyamatosan hozzá fog tenni a globális inflációhoz.
Meredeken felfelé
Idén nem először vadult meg a konténerszállítás árgörbéje. Hasonlóan meredek felszökést hozott a január is, ekkorra gyűrűztek be a tavaly november óta tartó, vörös-tengeri húszi-támadások hatásai a tengeri szállítmányozás árazásába. Akkor egy hónap leforgása alatt a legforgalmasabb útvonalak adatait átlagolva 1500-ról négyezer dollárra szökött fel egy 40 lábas – 12 méter hosszú – konténer tengeri transzportjának költsége. Ez csökkent vissza május elejéig nagyjából 2700 dollárra, hogy aztán megint beinduljon az őrület.
Három hónap vágta után július közepén hágott az eddigi csúcsára a Drewry egyesített konténerhajóztatási indexe, akkor átlagolva majdnem hatezer dollárt kértek el egy 40 lábas konténer transzportjáért. Ez múlt hétre mintegy 2 százalékos eséssel 5800 dollárra csökkent, de ilyen szintet is 2022 júliusában láttunk utoljára. Éves összevetésben 268 százalékos volt a növekedés, a pandémiát megelőző, 2019-es évhez képest pedig 309 százalékos.
Az igazán meredek számok akkor jönnek, amikor az átlagolt érték helyett az egyes szállítmányozási útvonalak költségeinek felszökését nézzük. A Drewry-indexet a világ nyolc legforgalmasabb útvonalának értékeiből számítják ki, ezek közül a külön is kiemelt Sanghaj–Los Angeles transzport háromezer dollárról 7600-ra, a Sanghaj–Genova 3600-ról 7700-ra, a Sanghaj–Rotterdam háromezerről 8200-ra, a Sanghaj–New York pedig 4300-ról 9600 dollárra ugrott, mielőtt bekövetkezett volna a múlt heti, minimális esés (amiből a rotterdami útvonal egyébként ki is maradt). A drágulás okai szerteágazók.
Húszik, félelmek, kapacitások
Ahogy a januári drágulásban, úgy a mostaniban is benne vannak a húszi támadások. Korábban a Vörös-tengeren keresztül zajlott a világ konténerforgalmának 30 százaléka, a lázadók cirkálása miatt azonban ennek 90 százalékát elterelték, a teherhajók majdnem mindegyike Afrikát megkerülve, a Jóreménység fokán áthaladva közlekedik. Ez szállítási időben 9-14 napos többletet, üzemanyagköltségben pedig egy Ázsia–Észak-Európa útvonalon oda-vissza mintegy 1 millió dolláros pluszt jelent. Ezek és a kockázati prémiumok is megjelennek az árakban, de a fő árfeltoló erő önmagában nem ez.