Az ausztrál Monash Egyetem kutatói a vakcinával összefüggő szívizomgyulladás lehetőségét vizsgálva megállapították, hogy ennek kockázatai „enyhébbek”, mint a Covid–19 hosszú távú kockázatai.
Régészeti leletek alapján felmerül a gyanús, hogy a Loch Nesshez kapcsolódó, évtizedek óta keringő legendának van némi igazságalapja.
A Santa Marta-i kardoskolibrit 1946-ban fedezték fel, azóta pedig csak egyetlen egyszer látták a szakemberek.
A rövid videóival népszerűvé vált TikTok újabb területet próbál meghódítani: a zenék felfedezésének világát. Korábban a szolgáltatás már nagy hatással volt a közösségi oldalakra, így lehet, hogy most a zeneszolgáltatók kerülnek kihívás elé.
Az amerikai Terabase Energy nevű cég átszámítva mintegy 17 milliárd forintot kapott, hogy robotokkal építsen napelemfarmokat.
A mobiltelefonok legértékesebb részéből gyorsan és olcsón lehet értékes anyagokat visszanyerni – de csak akkor, ha a már nem használt készülékek a megfelelő helyre kerülnek. Az e-hulladék, ezen belül is a mobiltelefonok mennyisége rohamosan nő, újrafelhasználásuk, feldolgozásuk is egyre nagyobb üzlet. Ugyanakkor sokan nem tudják, mit lehet kezdeni a régi telefonnal, vagy nincs kedvük foglalkozni vele, pedig a nem megfelelően tárolt elektronikai eszközök akár veszélyesek is lehetnek a környezetre. Balika István nemes- és színesfémszakértővel, a Hulladékhasznosítók Országos Szövetségének Elektronikai és Elektromos Hulladékok Szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a mindig bekapcsolt kijelző már megszokott az androidos telefonoknál, az iPhone-osok még mindig csak várnak rá. De idén talán változik a helyzet, lesz az iPhone-okon is AOD, de persze olyan Apple-módra.
Az 1801-ben felfedezett Ceres törpebolygó geológiai aktivitásának titkát egy számítógépes modell mutatta meg.
Egy olasz étterem sem nyitott ki a vörös bolygón, az ott talált, tésztaszerű objektum emberi tevékenység eredménye.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
A mobil működését optimalizáló, rendszertisztító alkalmazásnak tűnnek, valójában viszont épp az ellenkezőjét teszik: a McAfee kiberbiztonsági vállalat kutatói által felfedezett androidos appok kéretlen reklámokkal árasztják el a telefonokat, így lelassítanak mindent.
Meglepő hatással lehetnek számos betegségre az egyébként fájdalomcsillapításra használt nem szteroid gyulladáscsökkentők.
Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a dolgok internete (IoT) valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára a technológia kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez – áll a Deloitte elemzésében.
Egy olasz tiszt által hátrahagyott napló vezetett a bombatölcsérben lévő tömegsír nyomára.
Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit.
Ki ne próbált már meg legalább néhányszor belenagyítani a mobilján futó YouTube-videóba. Erre is lesz lehetőség.
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
Eltévedhetett a Franciaországban feltűnt beluga, nem akar enni, és nagyon nincs jól.
A tömeges fehéredéseket és a viharokat kiheverve a megfigyelések 36 évvel ezelőtti kezdete óta nem látott szintre emelkedett a korallok borította felület az ausztráliai Nagy-korallzátony északi és középső kétharmadán – jelentette be az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS). A kivételes természeti képződmény déli harmadán ugyanakkor csökkent a korallok borította felület a töviskoronás tengericsillagok elszaporodása miatt.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
