A multifunkcionális CD209 gén fontos szerepet játszik az AIDS, az Ebola, a cytomegalovírus, a hepatitis C, a dengue láz és más betegségek kifejlődésének megakadályozásában is, és ha sikerül jobban megérteni a működését, talán a többi betegség gyógyításához is közelebb jut a tudomány.
A Földön minden harmadik ember hordozója a gümőkórnak is nevezett TBC-t okozó Mycobacterium tuberculosisnak, de csak a fertőzöttek 5-10 százalékánál alakul ki a betegség. Ezt több tényező megkönnyíti: például az idős kor, az alultápláltság vagy a HIV fertőzés, és örökletes tényezők is közrejátszanak.
Több génről már tudott, hogy bizonyos változatai csökkentik, vagy növelik a TBC kialakulásának kockázatát. Minden egyes ilyen gén megismerése fontos lépés a végső cél felé, hogy le lehessen győzni a ma is évente 2-3 millió áldozatot követelő betegséget.

Különösen fontos a jelentősen fertőzött emberi populációk genetikai kutatása, s az afrikai népek közt sok ilyen van. A tuberkulózis ugyanis évszázadokon át kizárólag európai betegség volt, ezért az európaiaknál a természetes szelekció során gyakoribbak lettek a rezisztenciát biztosító génváltozatok, allélek. Amikor az európaiak bevitték Afrikába a tuberkulózist, a helyi lakosságot felkészületlenül érte a fertőzés.

Luis Barreiro és a Pasteur Intézetbeli, illetve dél-afrikai kollégái a Fokváros melletti fekete bőrű lakosok között végeztek genetikai kutatásokat, ahol különösen magas a TBC-vel fertőzöttek aránya. A vizsgálatba 350 beteget és 360 egészséges személyt vontak be.

A kutatók a CD209 gén által kódolt fehérjékben két olyan variánst találtak, amelyek felismerik a kórokozók felszínén előforduló speciális szerves molekulákat, s amelyek külön-külön, és együttesen is csökkentik a megbetegedés kockázatát.

A CD209 gén TBC-ellenes hatásának történetére is kíváncsi kutatók megvizsgálták 254 afrikai, európai, kelet-ázsiai ember és 8 csimpánz kromoszómáit. Ezek alapján megállapítható, hogy a tuberkulózis kockázatát csökkentő gének az ember szerzeményei: Eurázsiában jelentek meg, széles körben elterjedtek, és Afrikába csak akkor jutottak el, amikor az európai telepesek keveredtek az őslakosokkal. Vagyis az európaiak nem csupán megfertőzték a TBC-vel a helyieket, hanem egyeseket elláttak az ellenszerrel is.

A DC-SIGN fehérje egyébként nem csak a TBC kórokozóját ismeri fel, hanem sok más fertőzését – köztük a HIV-ét, illetve a Dengue lázét –, vagyis bizonyos védettséget tud nyújtani ezek ellen a kórok ellen. A probléma csak az, hogy itt is a 336-os pozícióban lévő nukleotida a főszereplő, s hogy mely betegség ellen véd, az attól függ, hogy mi van ezen a helyen: ha adenozin, akkor a betegség kialakulásával szembeni védettség a TBC-re vonatkozik. Annak, hogy ugyanazon helyen eltérő anyagok lehetnek, az lehet a magyarázata, hogy a jelek szerint az egyes embercsoportoknál nem ugyanazok a betegségek befolyásolták a természetes szelekciót – olvasható az elementy.ru című orosz tudományos hírportálon.