szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európában honos katicabogár egy távol-keleti rokona hódít Közép-Európában: miután az ázsiai katicabogár négy éve már megjelent Hamburgban és Rajna-vidék-Pfalz területén, az idén első ízben mutatkozott nagy számban Berlinben. Ez az eredetileg Kínában honos katicabogár fajta Ázsiában a szubtrópusi vidékektől a szubarktikus vidékekig mindenütt megtalálható.

Az ma még nem teljesen tisztázott, hogy miként jutott el ez a bogár – tudományos nevén Harmonia axyridis – Európába. Lehetséges az is, hogy szándékosan juttatták el az európai kontinensre a levéltetvek elleni biológiai fegyverként. Az európai rokonaihoz kísértetiesen hasonlító, vörös-fekete pöttyös bogarat először 1999-ben észlelték Németországban. Az egyelőre nem ismeretes, hogy elterjedése milyen következményekkel járhat a nyolcvan németországi katicabogár-fajra nézve.

Tudósok meggyőződése szerint az ázsiai katica már soha nem fog eltűnni Európából, ahol már jól befészkelte magát és az idén tömegesen szaporodik, vélhetően bizonyos levéltetvek várható elszaporodása miatt.

Az ázsiai katicabogár egyik jellegzetessége – amely egyúttal magyarázata lehet európai letelepedésének is – hogy hihetetlen mennyiségű levéltetvet fogyaszt. Egyetlen katicabogár százakat fal fel és ezáltal lehetővé teszi, hogy a kertek vegyszerek nélkül megszabaduljanak a levéltetvektől. Néhány éve e célra árusítottak ázsiai katicabogarakat Belgiumban és Hollandiában. Nem kizárt, hogy onnan vándoroltak Németországba, vagy hogy valaki ott vásárolt katicabogarakat és elengedte őket a kertjében.

Az ázsiai katicabogarak különben ugyanúgy élnek, mint európai rokonaik. Az ősz beálltával rejtekhelyet keresek maguknak, ahol azután álomba merülve áttelelnek. Miután tavasszal felébrednek, párzanak és a nőstények petéket raknak, három hónapon át mintegy napi huszat. A melegben előszeretettel gyülekeznek sziklafalakon, városokban pedig a házak falait részesítik előnyben, hogy azután a hideg beálltával azok repedéseiben megbújjanak.

Természetes ellensége a katicabogaraknak alig akad, mert nagyon rosszízűek, annyira, hogy ezt a madarak egyetlen próbálkozás után egész életükre megjegyezik, és élősdiek is alig támadják meg őket – mondta Horst Bathon, a német Szövetségi Biológiai Intézet munkatársa.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!