© turning torso |
Több nagyvárosban is elkészültek már az első tornyok, és jó néhány újabb grandiózus projekt építése is megkezdődött. New York most sem maradhat ki az ilyen jellegű kihívásból. A várhatóan 2006-ban átadásra kerülő Bank of America Tower az ikertornyok összeomlása után a Nagy Alma második legmagasabb felhőkarcolója lesz, 366 méteres magasságát egyedül az Empire State Building szárnyalja csak túl. A már építés alatt álló, kétcsúcsú felhőkarcoló New York szívében foglalja majd el királyi helyét, de nem extravagáns formája lesz a legjelentősebb jellemvonása.
Két csúcsa közül a magasabbik építészeti szempontból kevésbé jelentős funkciót tölt majd be, hiszen “csak” irodai területként szolgál. Ezzel szemben a várhatóan 288 méteres magasságig szökő másik csúcs szélturbinákat foglal majd magába, ezzel biztosítva az 54 emeletes komplexum teljes energiaellátásának felét.
© turning torso |
Azonban a Bank of America épülete nem kizárólag a szélenergia felhasználásával tűnik ki a többi „zöld” felhőkarcoló közül. Számtalan olyan tulajdonsággal bír, melyek már valóban egy új, környezettudatosabb világot vetítenek előre; a toronyház által termelt szerves hulladék az épületen belül kerül majd feldolgozásra: metánná és biodízel fűtőanyaggá komposztálják, mely körülbelül 75 kilowattnyi áramot termel naponta. Ennek köszönhetően egyedül az irodai berendezések működnek majd a városi áramellátás által. Az épület teljes éves vízellátását körülbelül 2,6 millió gallon megtisztított esővízből fogja fedezni, ezt toalettek öblítésére, növények öntözésére és a levegő tisztítására fordítják majd. A víztakarékosság jegyében új technológiákat is felhasználnak a felhőkarcoló építésekor, mint például hatékony, szagtalan, vízöblítés-nélküli piszoárokat.
A geotermikus fűtési-hűtési módszerek megakadályozzák majd, hogy az épület túlmelegedjen, vagy túlságosan lehűljön. Légkondicionálási szempontból is környezetbarát technikát alkalmaznak a konstrukció során: a friss levegőt jégtartályokon vezetik át minden éjjel, mikor alacsony az energiaszükséglet, és az így megtisztult, lehűtött levegőt keringetik az épületben.
A szélenergia felhasználás egyedi jellemzője a kínai Guangzhou városában épülő Pearl River Tower elnevezésű felhőkarcolónak. Elkészülte után a toronyház képes lesz energia-szükségletének többszörösét “kitermelni”, hála speciális kivitelezésének. Az épület oldalán elhelyezkedő réseken, majd csatornákon keresztül a szél óriási turbinákba kerül, melyek a tökéletes hangszigetelésnek köszönhetően a legkisebb zajjal sem zavarják majd az irodákban dolgozó embereket. Ezek a turbinák képesek lesznek biztosítani az épület teljes energiaszükségletét, a fennmaradó felesleget pedig a város energiaellátására fordítják. Az üreges szerkezet egyébként az épület stabilitását is fokozza, mivel így a toronyház kevésbé lesz kitéve a hatalmas erővel támadó szeleknek.
Városvezetés és városkép (Oldaltörés)
A bolgár kormány is engedélyt adott a közelmúltban számos, Szófiában és néhány más nagyvárosban tervezett öko-felhőkarcoló építésére, így hamarosan hazánkhoz közel is találkozhatunk ezekkel a környezetbarát óriásokkal.
© 30stmaryaxe.com |
A londoni Építészeti Alapítvány 2006 júliusában által életre hívott Airspace (Légtér) kiállítás célja az, hogy társadalmi vitát indítson London lehetséges város sziluettjeiről. A kezdeményezők véleménye szerint, ugyanis London városképe radikális változás előtt áll. Az Airspace öt lehetséges verziót mutat be a brit főváros lakóinak, és lehetővé tette az online szavazást is. A felhőkarcolók iránti igényt és szimpátiát jelzi a jelenlegi 46 százalékos arány is, amely annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy London legismertebb kimagasló épülete, a Gherkin (Uborka) rövid „pályafutása” alatt, a Channel Four TV-csatorna felmérése szerint, Anglia legnépszerűbb ismertetőjegyévé vált.
A Lord Mayor, londoni főpolgármesterének támogatásával, számos felhőkarcoló építését tervezi. A tervek szerint a változás nemcsak a City-t érinti majd, de Southwark, Lambeth, Deptford és Tottenham területeit is.
Londoni látkép © 30stmaryaxe.com |
Éppen ezért aktuális annak felmérése, hogy vajon a londoniak milyen várost képzelnek a „fejük föle”. És bár rengeteg kérdés lóg még a levegőben, de mind a szakma, mind a városlakók érdekeltek és egyetértenek abban, hogy a városkép alakítása közös érdekük. Az Airspace kiállításról további információk
.
Ez már csak azért is kiemelten fontos feladat, mert ahogy azt Z. Halmágyi Judit építész fogalmazta nemrég egy hetilap hasábjain: „Semmilyen energiát nem szabad lefojtani. Valamilyen stratégia mentén terelgetni kell a várostervezési folyamatokat, az ötleteken vitatkozni, s ami a vitában kiemelkedik, azt megvalósítani."
Schneller István szeptember közepén leköszönt főépítész az MTI-nek nemrég úgy nyilatkozott, szerinte Budapest adottságai nem teszik szükségessé toronyház létesítését. Úgy látja, a fővárosban nem magas- vagy toronyházak megjelenésére kell törekedni, hanem harmonikus és változatos városarculatra. Ez a karakter elviseli a magassági változatosság megjelenését is helyenként, de nem igényli az arányokat drasztikusan megbontó toronyházakat. Az, hogy milyen elveket hoz a Schneller helyébe lépő új főépítész, a jövő muzsikája.
