© turning torso

Több nagyvárosban is elkészültek már az első tornyok, és jó néhány újabb grandiózus projekt építése is megkezdődött. New York most sem maradhat ki az ilyen jellegű kihívásból. A várhatóan 2006-ban átadásra kerülő Bank of America Tower az ikertornyok összeomlása után a Nagy Alma második legmagasabb felhőkarcolója lesz, 366 méteres magasságát egyedül az Empire State Building szárnyalja csak túl. A már építés alatt álló, kétcsúcsú felhőkarcoló New York szívében foglalja majd el királyi helyét, de nem extravagáns formája lesz a legjelentősebb jellemvonása.

Két csúcsa közül a magasabbik építészeti szempontból kevésbé jelentős funkciót tölt majd be, hiszen “csak” irodai területként szolgál. Ezzel szemben a várhatóan 288 méteres magasságig szökő másik csúcs szélturbinákat foglal majd magába, ezzel biztosítva az 54 emeletes komplexum teljes energiaellátásának felét.

© turning torso

Azonban a Bank of America épülete nem kizárólag a szélenergia felhasználásával tűnik ki a többi „zöld” felhőkarcoló közül. Számtalan olyan tulajdonsággal bír, melyek már valóban egy új, környezettudatosabb világot vetítenek előre; a toronyház által termelt szerves hulladék az épületen belül kerül majd feldolgozásra: metánná és biodízel fűtőanyaggá komposztálják, mely körülbelül 75 kilowattnyi áramot termel naponta. Ennek köszönhetően egyedül az irodai berendezések működnek majd a városi áramellátás által. Az épület teljes éves vízellátását körülbelül 2,6 millió gallon megtisztított esővízből fogja fedezni, ezt toalettek öblítésére, növények öntözésére és a levegő tisztítására fordítják majd. A víztakarékosság jegyében új technológiákat is felhasználnak a felhőkarcoló építésekor, mint például hatékony, szagtalan, vízöblítés-nélküli piszoárokat.

A geotermikus fűtési-hűtési módszerek megakadályozzák majd, hogy az épület túlmelegedjen, vagy túlságosan lehűljön. Légkondicionálási szempontból is környezetbarát technikát alkalmaznak a konstrukció során: a friss levegőt jégtartályokon vezetik át minden éjjel, mikor alacsony az energiaszükséglet, és az így megtisztult, lehűtött levegőt keringetik az épületben.

A szélenergia felhasználás egyedi jellemzője a kínai Guangzhou városában épülő Pearl River Tower elnevezésű felhőkarcolónak. Elkészülte után a toronyház képes lesz energia-szükségletének többszörösét “kitermelni”, hála speciális kivitelezésének. Az épület oldalán elhelyezkedő réseken, majd csatornákon keresztül a szél óriási turbinákba kerül, melyek a tökéletes hangszigetelésnek köszönhetően a legkisebb zajjal sem zavarják majd az irodákban dolgozó embereket. Ezek a turbinák képesek lesznek biztosítani az épület teljes energiaszükségletét, a fennmaradó felesleget pedig a város energiaellátására fordítják. Az üreges szerkezet egyébként az épület stabilitását is fokozza, mivel így a toronyház kevésbé lesz kitéve a hatalmas erővel támadó szeleknek.

A bolgár kormány is engedélyt adott a közelmúltban számos, Szófiában és néhány más nagyvárosban tervezett öko-felhőkarcoló építésére, így hamarosan hazánkhoz közel is találkozhatunk ezekkel a környezetbarát óriásokkal.

© 30stmaryaxe.com

A londoni Építészeti Alapítvány 2006 júliusában által életre hívott Airspace (Légtér) kiállítás célja az, hogy társadalmi vitát indítson London lehetséges város sziluettjeiről. A kezdeményezők véleménye szerint, ugyanis London városképe radikális változás előtt áll. Az Airspace öt lehetséges verziót mutat be a brit főváros lakóinak, és lehetővé tette az online szavazást is. A felhőkarcolók iránti igényt és szimpátiát jelzi a jelenlegi 46 százalékos arány is, amely annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy London legismertebb kimagasló épülete, a Gherkin (Uborka) rövid „pályafutása” alatt, a Channel Four TV-csatorna felmérése szerint, Anglia legnépszerűbb ismertetőjegyévé vált.

A Lord Mayor, londoni főpolgármesterének támogatásával, számos felhőkarcoló építését tervezi. A tervek szerint a változás nemcsak a City-t érinti majd, de Southwark, Lambeth, Deptford és Tottenham területeit is.

Londoni látkép © 30stmaryaxe.com

Éppen ezért aktuális annak felmérése, hogy vajon a londoniak milyen várost képzelnek a „fejük föle”. És bár rengeteg kérdés lóg még a levegőben, de mind a szakma, mind a városlakók érdekeltek és egyetértenek abban, hogy a városkép alakítása közös érdekük. Az Airspace kiállításról további információk itt olvashatók.

Ez már csak azért is kiemelten fontos feladat, mert ahogy azt Z. Halmágyi Judit építész fogalmazta nemrég egy hetilap hasábjain: „Semmilyen energiát nem szabad lefojtani. Valamilyen stratégia mentén terelgetni kell a várostervezési folyamatokat, az ötleteken vitatkozni, s ami a vitában kiemelkedik, azt megvalósítani."

Schneller István szeptember közepén leköszönt főépítész az MTI-nek nemrég úgy nyilatkozott, szerinte Budapest adottságai nem teszik szükségessé toronyház létesítését. Úgy látja, a fővárosban nem magas- vagy toronyházak megjelenésére kell törekedni, hanem harmonikus és változatos városarculatra. Ez a karakter elviseli a magassági változatosság megjelenését is helyenként, de nem igényli az arányokat drasztikusan megbontó toronyházakat. Az, hogy milyen elveket hoz a Schneller helyébe lépő új főépítész, a jövő muzsikája.