Nem értékeljük eléggé © sxc.hu

A Reuters értesülései szerint a brazil Pantanal Regional Environment Program (PREP) kutatói úgy találták, hogy katasztrofális következményekkel járna, ha a mocsaras vidékek által megkötött szén-dioxid kiszabadulna az atmoszférába. A világ lápjai jelenleg mintegy 771 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, megközelítőleg ugyanannyi, mint az atmoszférában található mennyiség. Emellett az itt nyugvó gáz tartalmazza bolygónk szén-készletének körülbelül egyötödét.

„Nevezhetjük egy időzített szén-dioxid bombának is” – mondta Paulo Teixeira, a PREP programigazgatója. „Sok fejtörést okozhat még nekünk ez a probléma.”

A mocsarak védelme érdekében 28 ország közel 700 tudósa tanácskozik a héten az INTECOL nemzetközi konferencián, hogy megvitassák a veszélyzetetett területek védelmének fő kérdéseit. A mocsarak mellett a folyódelták, mangrove-erdők és egyéb vizenyős területek is a tanácskozás témáját képezik

Ezek a régiók a Föld felszínének körülbelül hat százalékát teszik ki, s ilyen helyeken van megkötve a bolygó szénkészleteinek mintegy 20 százaléka. Emellett a világ élelmiszer-ellátásának negyede származik a vizenyős területekről, amelyek természetes víztisztítóként, illetve a partmenti viharokat csillapító ütközőzónaként is szolgálnak.

A lápvidékeket az emberiség hagyományosan akadályokkal tűzdelt, hasznavehetetlen területként tartotta számon. Ezért a múlt században legalább 60 százalékban lecsapolták és beépítették, vagy mezőgazdasági művelés alá vonták ezeket a területeket

„A múltban az emberek jellemzően megoldandó problémaként gondoltak a mocsarakra, pedig ezek a területek kulcsfontosságúak bolygónk egészségének szepmontjából” – nyilatkozta a Reutersnek Konrad Osterwalder, az ENSZ főtitkár-helyettese, valamint az ENSZ Egyetem rektora.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hőmérséklet emelkedésével elpárologhat a mocsaras vidékek vize, de ennél is nagyobb veszélyeket rejt, ha a sarkvidéki ingoványok olvadnak ki, itt ugyanis jóval több szén-dioxidot köt meg a jégtakaró. Az Északi-sark környékén ráadásul a Föld egyéb területeinél extrémebb felmelegedést és olvadást prognosztizálnak.

Teixeira úgy fogalmazott: az embereknek alapvető „arculati” problémája van a mocsarakkal, ezzel magyarázható, hogy az esőerdők védelmében sokan cselekednek, a mocsarakért nem aggódik senki.

„Ez azonban azért van, mert a legtöbb ember nem tudja, hogy milyen szolgálatot tesznek ezek a területek bolygónknak” – figyelmeztetett a klimatológus szakember.