A klímával kapcsolatos problémák túl kiterjedtek ahhoz, hogy egyszerűen lehessen megoldani a mai eszközökkel, nyilatkozta Keith, aki nemcsak a Calgary kémiaprofesszora, hanem egyben az ISEEE környezetvédelmi intézet energiacsoportjának igazgatója, aki egyben hozzá is tette: a szélenergia, nukleáris energia és a a klímaváltozásokat okozó gázokat semlegesítő szűrőrendszerek mellett sokkal radikálisabb ötleteket is fel kell használni.

A szóbanforgó technológia annyiban különbözik a mostani CCS-típusú szűrőrendszerektől, hogy míg azokat közvetlenül kell lerakni a széndioxid-kibocsátó pontok (például egy széntüzelésű erőmű) mellé, addig az új szisztéma esetén nem szükséges a helyi szűrés, mivel a Föld bármely pontján képes megkötni a levegőben lévő szén-dioxidot.

David Keith és társai a gyakorlatban is demonstrálták a rendszert, amely a megkötött szén-dioxid minden tonnájának megkötéséhez kevesebb mint 100 kwH elektromosságot használt fel. A szűrőtorony egy négyzetméteres területen képes volt évi 20 tonnányi gáz megkötésére, amely körülbelül egy észak-amerikai lakos átlagos széndioxid-emissziós szintjének felel meg.

A fejlesztés még kifejezetten gyerekcipőben jár, számos környezetvédő azonban energiatakarékos és költséghatékony rendszernek tartja már most az új találmányt, amit a csoport jelenleg kereskedelmi árusításhoz megfelelő állapotra akar hozni.