szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az EU-országok háztartásainak 48 százalékában volt szélessávú internetkapcsolat ez év első negyedévében, szemben a 2007-es esztendő azonos időszakának 42 százalékával. A magyarok mindeközben hírolvasnak, állást keresnek és egészségügyi információkat keresnek főként.

Mint az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a kedden közzétett adataiból kiderül, az általános internetlefedettség - tehát a nem feltétlenül szélessávú kapcsolat - 2008 első negyedében 54 százalékos, 2007-ben 48 százalékos volt. A felmérésbe bevonták Norvégiát, Izlandot és Horvátországot is.

Magyarország idei mutatói lényegében megegyeznek a tavalyi EU-átlaggal: 48 százalékos az internetlefedettség, 42 százalékos a szélessáv megléte.

A legfrissebb adatok szerint a legnagyobb mértékű az internetlefedettség Hollandiában (86 százalék), a legalacsonyabb Bulgáriában (25 százalék). A szélessávot tekintve a legjobb a helyzet Hollandiában és Dániában (74 százalék), a legrosszabb Romániában (13 százalék).

Azt is megkérdezték a 16 és 74 év közötti korosztálytól, hogy egyes tevékenységfajtákra használja-e vagy sem az internetet. Utazásszervezésre, szállásfoglalásra az EU-átlag szintjén közel egyharmad, banki tevékenységre közel 30 százalék használja az internetet. Ugyancsak 30 százalék körüli a közintézményekkel kapcsolatos érdeklődés-ügyintézésnek, illetve az egészségügyi információk keresésének az előfordulási aránya. A lakosok mintegy egynegyede olvas online híreket, illetve rendel online árukat vagy szolgáltatásokat. Kevesebb mint 15 százalék néz álláshirdetést az interneten.

A különböző célú internethasználatok gyakorisága összesítve Hollandiában, Dániában, Finnországban, Svédországban és Luxemburgban a legmagasabb.

A használati fajtákat illetően Magyarország esetében az EU-átlagot meghaladja a hírolvasás (26 helyett 33 százalékos), az egészségügyi információ keresése (28 helyett 29 százalékos), valamint az álláskeresés (13 helyett 14 százalékos). Elmarad az európai átlagtól az utazás-szállásfoglalás (32 helyett 23 százalékos), a banki ügyintézés (29 helyett 13 százalékos), a közintézményekkel való kapcsolattartás (28 helyett 25 százalékos), valamint az online áru- vagy szolgáltatásrendelés (25 helyett 8 százalékos).

Ez utóbbi adatokból szembeötlő, hogy a magyarok az európai átlagnál lényegesen kisebb arányban intéznek az interneten banki ügyeket, illetve vásárolnak online módon árukat, szolgáltatásokat.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!