Dessewffy Arisztid tragédiája és a 800 éves család

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magyar történelem egyik legrégibb, leghíresebb és legnépesebb családja, a Dessewffyek nemzetsége 800 éves fennállásának évfordulója alkalmából konferencián emlékeznek a neves családtagokra kedden történészek, hadtörténészek a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A Dessewffy-család egyik Budapesten élő leszármazottja, Dessewffy Sándor, akit a barátai Sasának ismertek, kezdeményezte a konferenciát, de nem érhette meg a tudományos ülést, mert a nyáron 75 éves korában meghalt - mondta el az MTI-nek Gudenus János József, a családtörténet és címertan tudósa, aki előad a konferencián. Katona Tamás történész, az 1848/49-es szabadságharc kutatója elmondta: a família leghíresebb tagja Arisztid honvédtábornok, aradi vértanú volt, aki 1802-ben született Ósvacsákányban, Abaúj vármegyében. 20 évig szolgált a császári hadseregben, majd 1848-ban a forradalom nemzetőr őrnagyaként szervezte a Sáros vármegyei nemzetőrséget. Több nagy csatában vett részt, nevezetes ütközete volt a turai, amikor a lovasság élén megakadályozta az orosz csapatok előretörését.

Teljes katonai öltözetben, kitüntetéseit, köztük az érdemkeresztet viselve vett részt a harcban és az oroszok azt hitték róla, hogy pravoszláv pap - mesélte a történész. Özvegy ember volt, majd 1849. július 5-én másodszor is megnősült, Szinnyei Merse Emmát vette nőül. Első felesége öt gyermeket szült, s mind az öt meghalt. A második esküvőjéről, szinte a templomból azonnal a csatatérre lovagolt. Az egyre több vesztett csata után maroknyivá zsugorodott egységével török földre akart menekülni, de egykori tiszttársa, Liechtenstein herceg rábeszélésére itthon maradt, 1849. augusztus 19-én Karánsebesnél letette a fegyvert. A császáriak az aradi várbörtönbe zárták, kötél általi halálra ítélték, Haynau "kegyelemből" golyó általi halálra változtatta az eredeti ítéletet.

Dessewffy Arisztid megbeszélte Máriássy János honvédezredessel, aki szintén a börtönben raboskodott, hogy halála után vegye nőül özvegyét. A tiszttárs 1856-ban szabadult, s annak rendje és módja szerint elment Szinnyei Merse Emmához és feleségül vette - idézte föl az eseményeket Katona Tamás. Baló Béni református pap ment a honvédtábornokhoz a siralomházba a kivégzés hajnalán, mikor is édesdeden alva találta Dessewffy Arisztidet. A honvéd tábornok lelövetése után holttestét a várárokba hajították és hantolták el a többi kivégzettével együtt. Felesége kérésére a tábornok három unokatestvére kilopta Dessewffy holttestét a várárokból, de koporsóval nem mehettek oda, ezért a testet derékban kettéfűrészelték és két ládában kicsempészték a helyszínről - részletezte a nem mindennapi eseményt a történész.

"A haláltól nem félek, száz és száz halál lebegett körülöttem a csatákban" - olvasható emléktábláján, amelyet Katona Tamás szorgalmazására állítottak Sáros vármegyében, Morgonyán, a Dessewffy család birtokán a hegytetőn álló kriptájára, ahol 1850-től nyugszik. A konferencián Hermann Róbert hadtörténész - mint mondta - a kevéssé ismert családtag, Dessewffy Dénes katonai pályafutásával foglalkozik. 1848-ban a 20 éves fiatalember már aktív császári és királyi huszártiszt volt. Az év októberében az egyik századdal hazaszökött Csehországból, Pozsonynál találkoztak a magyar csapatokkal. A szabadságharc csatáiban századosi rangot ért el és századparancsnoki beosztást Görgey alatt.

1849. július 13-án a csornai ütközetben személyesen vezette rohamra katonáit, átszúrták a gyomrát, de életben maradt, mert akkorra már 36 órája nem evett és üres gyomra mentette meg. Dénes nem tette le a fegyvert, Zemplén megyében bujkált, majd Heidelbergbe szökött, ott tanult, majd Svájcban telepedett le. 1858-ban amnesztiát hirdettek, 1863-ban hazajött, Felső-Magyarországon gerillacsapatot próbált szervezni a császár ellen, de egy évre rá jött a kiegyezés. Dessewffy Dénes 1898-ban halt meg Budapesten. A Dessewffy családból Arisztiden kívül még 18-an vettek részt tiszti rangban az 1848/49-es csatákban. A szabadságharc idején egyik rokonuk, Sándor Kassa polgármestere volt - magyarázta Hermann Róbert. Katona Tamás mindehhez hozzátette, hogy a Dessewffy család nemzeti elkötelezettségéhez semmi kétség sem fér.

Hozzászólások