Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A Financial Times szerdán megjelent számában egy egész oldalas hirdetést adott fel a Google, hogy elmondják, mit gondolnak az Európai Unió új szerzői jogi irányelvéről, azon belül is annak 11. cikkelyéről.
Sorsdöntő hónap lesz a január, és ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk. Az Európai Unió politikusai a következő hetekben szavazhatnak az Európai Parlament által szeptemberben már elfogadott új szerzői jogi irányelvről, amely ha törvényerőre emelkedik, attól megváltozik a ma ismert webes rend. A szavazás előtt most a Google is "megszólalt", a cég a Financial Timesban egy egész oldalas hirdetésben fejti ki a véleményét az irányelv 11. cikkelyéről.
Az ügy hátterréről röviden annyit fontos tudni (hosszabban ebben a cikkünkben olvashat róla), hogy az Európai Unió döntéshozói arra készülnek, hogy a 2001-ben életbe lépett szerzői jogi törvényt "frissítsék". Erre komoly szükség is van, az akkori törvényalkotás ugyanis még nem ismerte sem a Twittert, sem a YouTube-ot, sem más, hasonló platformokat. Csakhogy az irányelvben szerepel két passzus, a 11. és a 13. cikkely, amelyek komoly cenzúrát szabadíthatnak az internetre.
A 13. cikkely – amely ellen a YouTube is nagyon komoly kampányba fogott – röviden arról szól, hogy ha egy felhasználó szerzői jogot sért, akkor azért a tartalmat közzétévő platform lesz a felelős. Ez súlyos pénzügyi kockázatot jelent a Facebooktól a YouTube-on át gyakorlatilag minden platform számára, a szolgáltatóknak ugyanis nincs a kezükben olyan eszköz, amivel valós időben tudnák szűrni az összes tartalmat.
A 11. cikkely a sajtó és a hírgyűjtő szolgáltatások vitájának a végére szeretne pontot tenni. Lényegében engedélykötelessé tenné a vállalatok – például a Google – számára azt, hogy egyes médiatartalmakra építsenek szolgáltatásokat. A Google Hírek (Google News) például kizárólag a friss cikkeket, híreket gyűjti össze, azok nélkül nem működhetne. A Google mégsem fizet semmilyen díjat a kiadóknak. Ugyanakkor fontos elem, hogy cserébe a cikkeknek rövid bevezetőjét mutató szolgáltatás forgalmat terel a médiavállalatok (hír)oldalaira.
A Google most egy egész oldalas hirdetésben fejtette ki, hogy bár alapvetően üdvözlendőnek tartják a sajtó munkájának védelmét, attól tartanak, hogy mindez jelentősen csökkentheti az online keresésben fellelhető híreket.
A Google szerint a jelenlegi elképzelés helyett egy olyan megoldásra lenne szükség, ami lehetővé teszi a kiadók (a kicsik és a nagyok) számára, hogy ők maguk válasszák meg az eszközöket, amelyekkel az általuk készített tartalmakat felfedezhetik. A jelenlegi formájában ugyanis a kiadók épp attól a lehetőségtől esnének el, hogy a – Google-éhoz hasonló hírolvasókon keresztül – eljussanak az olvasóikhoz a tartalmaik, ami végül tájékozatlansághoz vezet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.