szerző:
MTI / hvg.hu

Napra pontosan kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás megalkotója.

A Pennsylvania állambeli Mooresburg városkában született háromgyermekes családban, de Wisconsinban nőtt fel. Nyomdásznak tanult, dolgozott a Michigan-tó partján fekvő Green Bayben, ahol fivérei újságot adtak ki, az állam fővárosában, Madisonban és legnagyobb városában, Milwaukee-ban. 1840-ben a frissen alapított és dinamikusan növekvő Southportba költözött és hetilapot indított, amelyet kisebb megszakításokkal tizenhét éven át kiadott. 1848-ban az állam szenátusának, 1852-ben képviselőházának tagjává választották, s fontos szerepet játszott abban, hogy Wisconsinban eltörölték a halálbüntetést. Az amerikai polgárháború idején Abraham Lincoln elnök őt nevezte ki Milwaukee kikötőjének vámszedőjévé.

Christopher Latham Sholes
©

A technikai kérdések iránt érdeklődő Sholes lapkiadóként egy nyomdászsztrájk idején megpróbált szedőgépet konstruálni, de nem járt sikerrel. Az írógéphez végül más úton érkezett el: egy Samuel W. Soule nyomdásszal olyan szerkezetet készítettek, amellyel csekk-könyvek lapjait, vasúti jegyeket lehetett sorszámmal ellátni. Találmányukat 1866. november 13-án szabadalmaztatták, majd megmutatták Carlos Glidden nevű barátjuknak, aki ügyvéd volt, de szívesen bíbelődött gépekkel is. Ő tette fel a kérdést: miért nem használnak betűket is a számok mellett, hiszen így szavakat is írhatnának. A három férfi együtt dolgozott tovább, és hamarosan elkészült az írógép prototípusa.

Akkoriban már sokan kísérleteztek hasonló szerkezetekkel, de ezek rendkívül bonyolultak és nehezen használhatók voltak. A Sholes és társai által készített írógép első változata a feltaláló szerint úgy nézett ki, mintha egy zongorát kereszteztek volna egy konyhaasztallal. Az asztalra szerelt kétsoros, felül fehér, alul fekete billentyűkből álló billentyűzet karjai festékszalagra ütöttek, akkor még kizárólag nagybetűket. Az első változatban a számok közül hiányzott a 0 és az 1 (ezeket az O és az I betű helyettesítette), valamint a betűköz, az eredményt pedig csak akkor lehetett látni, amikor a papírt kivették a gépből. Az első írógépen írt dokumentum egy hivatalos szerződés volt, amelyet Sholes Milwaukee város számvevőjeként készített. Szabadalmukat 1868 nyarán jegyezték be, majd számtalan géppel írt levelet küldtek szét a potenciális befektetőknek.

Christopher Latham Sholes írógépe
©

A találmány felkeltette Sholes régi barátja, az olajból meggazdagodott James Densmore figyelmét, aki előre látta a forradalmi változást, amelyet az írógép hozhat. Anélkül, hogy látta volna a találmányt, 600 dollárért megvásárolta a szabadalom negyedét, ami fedezte az addigi költségeket. Amikor Densmore végül megnézte az írógépet, számtalan költséges változtatást javasolt, elrettentve Gliddent és Soule-t, akik kiszálltak a vállalkozásból. Sholes és Densmore ötven írógépet készített, darabonként 250 dollárért, ami akkoriban igen tekintélyes összegnek számított, de a gépek a tesztelés során hamar tönkrementek. Amikor már mindketten elégedettek voltak az eredménnyel, 1873-ban a fegyverek és varrógépek gyártásáról ismert Remington cégnek adták el találmányukat. Sholes 12 ezer dollárért mondott le jogairól, az optimista Densmore viszont részesedést kötött ki magának az esetleges haszonból, s ez másfél millió dollárt hozott neki.

Sholes másik jelentős találmánya a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás. Az első írógép billentyűzetén még ABC sorrendbe rendezte a betűket, de a kezdetleges mechanika miatt a betűket lecsapó lengőkarok folyamatosan összeakadtak. Ezért kénytelen volt olyan elrendezést kialakítani, amelyben a leggyakrabban használt betűk egymástól távol, a billentyűzet két szélére kerültek. Az 1873-ra tökéletesített angol változatban a legfelső sorában a számok sorakoztak, a három sorba elhelyezett betűk közül a felső sor balról induló betűi adják ki a QWERTY sorrendet. A siker nyomán a többi gyártó is ezt a kiosztást fogadta el, és a billentyűzet világszerte elterjedt. A Magyarországon is használatos QWERTZ változat a német nyelvterületek változtatásának eredménye: itt felcserélték a Z és az Y betűket, mert az előbbi sokkal gyakrabban szerepel a német nyelvben, az ékezetes magánhangzók a billentyűzet szélső régióiban kaptak helyet.

Fizikai billentyűzet egy BlackBery telefonon
©

Az 1874. július 1-jén forgalomba került, virágmotívumokkal díszített, varrógépre emlékeztető (a hasonlóság oka, hogy a varrógépüzemet állították át az írógép gyártására) Remington Standard 1 modell 125 dolláros árával nem volt igazán kelendő, Mark Twain azonban vásárolt egyet. Igaz, a masinán rövid idő múlva túladott, de aztán vett egy újat, és ő lett az első író, aki írógéppel írt meg egy teljes regényt: az Élet a Mississippin című könyvének kézirata 1883-ban gépelve érkezett meg a kiadóhoz. Csak az 1878-tól gyártott, betűváltó Shift billentyűvel rendelkező, kis- és nagybetűk írására egyaránt képes Remington Standard 2 modell vált sikeressé, amiből pár év alatt százezret adtak el. Az írógép gyors és szédületes pályát futott be, a bürokrácia és a hivatal jelképe lett.

Az írógépet a történelem során számos alkalommal találták fel, de csak a sorban 52. Christopher Sholesnak sikerült a gyakorlatban is használható és kereskedelmileg sikeres masinát terveznie. Az már a sors fintora, hogy nem az 1890. február 17-én Milwaukee-ban, tuberkolózisban meghalt Sholes, hanem a találmányát gyártó Remington neve vált fogalommá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Felfújták a járdára, hogy átverik a turistákat a bulinegyedben, elvitték őket a rendőrök

Felfújták a járdára, hogy átverik a turistákat a bulinegyedben, elvitték őket a rendőrök

TEK: Csak néhány órát volt Magyarországon az új-zélandi terrorista

TEK: Csak néhány órát volt Magyarországon az új-zélandi terrorista

Verebes István írja Koós János búcsúztatási beszédét

Verebes István írja Koós János búcsúztatási beszédét

Kivettek pár milliót Vajna vendéglős cégéből

Kivettek pár milliót Vajna vendéglős cégéből

Lesz politikai reklám a kampányidőszakban az RTL Klubon

Lesz politikai reklám a kampányidőszakban az RTL Klubon

A munkaügyi hivatallal egyeztettek Hankook-ügyben ellenzéki képviselők

A munkaügyi hivatallal egyeztettek Hankook-ügyben ellenzéki képviselők