szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Négy olyan projektet is kiválasztott a NASA, melyek során már ismert bolygókat és holdjaikat vizsgálnák a kutatók, de más szempontból és kérdések miatt.

Az egykori NASA-igazgató, Daniel Goldin ötlete nyomán hívták életre a Discovery programot, melynek célja, hogy a NASA olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat építsen, illetve indítson azokhoz az égitestekhez, melyekről több információt szeretne megtudni.

A NASA ezúttal négy olyan projektet választott, melyek jó alapot jelenthetnek egy majdani küldetéshez. Természetesen nem mind a négyet fogják megvalósítani, az ötletek közül ugyanis csak kettő jut tovább a döntőbe. Pénzt azonban minden csapat kap, nem is keveset: 3 millió dollár jut egy-egy brigádra, továbbá kilenc hónap tervezési idő, ami alatt elkészíthetik az ütemtervet a fiktív misszióhoz. De hova is vezetnének ezek?

A NASA négy különböző projektet talált támogatásra érdemesnek, melyek különlegessége, hogy más szempontok alapján végez kutatásokat. Azaz: olyan célokat határoztak meg az ötletgazdáik, amiket egyetlen másik küldetés során sem próbáltak még teljesíteni.

NASA/Scott Kelly

Az egyik ilyen misszió a DAVINCI+. Ez a Vénusz légkörét elemezné tüzetesebben, hogy a tudósok választ kapjanak egy őket régóta foglalkoztató kérdésre: arra, hogy volt-e valaha óceán a bolygón. E projekt gondozói egy kapszulába zárt műszert engednének le a planéta felszínére, melyet képrögzítő technikával is ellátnának, hogy fotó, illetve videó is készüljön az expedíció során.

Az IVO küldetés keretében a Jupitor Ió nevű holdját szeretnék jobban megismerni. A feltételezések szerint a planéta felszíne alatt tüzes magma található, de a kutatókat az árapályok is foglalkoztatják. A négy misszió közül ez tűnik egyébként a legkalandosabbnak, már csak azért is, mert az Ió a legaktívabb vulkanikus égitest a Naprendszerben.

A TRIDENT nevű projekt során a Neptunusz jeges holdja, a geológiailag aktív Triton felé szeretnének fordulni a kutatók. A Triton érdekessége, hogy keringése retrográd, vagyis a bolygó forgásirányával ellenkező irányban kering. A szakértők úgy vélik, nagy esély van rá, hogy a felszínét óceán borítja, úgyhogy jó lenne közelebbről is megnézni.

Az utolsó misszió a VERITAS nevet kapta, és ez is a Vénusszal kapcsolatos kérdésekre szeretne válaszokat kapni. Ezek egyike, hogy a bolygó miért fejlődött máshogy, mint a Föld.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!