Létrehozták az ősrobbanás utáni első molekulát, és valami nagyon furcsát tapasztaltak a kutatók
Tudósok egy speciális kamra segítségével a világegyetem első molekuláját, a hélium-hidridet tanulmányozták, a fáradozásuk pedig nem volt hiábavaló.
Tudósok egy speciális kamra segítségével a világegyetem első molekuláját, a hélium-hidridet tanulmányozták, a fáradozásuk pedig nem volt hiábavaló.
A kutatóknak sikerült rábukkanniuk egy olyan fekete lyukra, amely a hiányzó láncszemet jelentheti a kis és a szupermasszív méretű fekete lyukak között.
A jelek szerint több komplex szerves molekula is van a V883 Orions nevű protocsillag körül, így könnyen lehet, hogy a keletkező bolygókon adottak lehetnek majd az élet kialakulásának feltételei.
Már zajlik a világ legnagyobb égboltfelmérése, melynek első eredményei is igen izgalmasak. Ráadásul magyar érintettsége is van a dolognak.
Nagyságrendekkel gyorsabban forogtak a Földnél, és akár több mint százszor nagyobb tömegűek voltak a Napnál azok a fekete lyukak, melyek egyesülését nemrégiben sikerült megfigyelni. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
Egy friss számítás alapján sikerült meghatározni, a Tejútrendszer mely részéről származik a 3l/ATLAS nevű üstökös. A segítségével arról is pontosabb képet kaphatnak a tudósok, hogyan keletkeznek a bolygók, bolygórendszerek.
A Perseidák meteorraj minden évben a leglátványosabb csillaghullást hozza el, a szemfülesek már megláthatják az első hullócsillagokat.
Brit és amerikai csillagászok szerint létezhetnek az úgynevezett sötét törpecsillagok, amelyek olyanok, mint a barna törpék, de a magjuk tele lehet sötét anyaggal.
Különleges módon vetül majd a Nap fénye a Holdra csütörtök hajnalban, ennek köszönhetően pedig nem mindennapi látványban lehet részük a szerencséseknek.
Ehhez azonban olyan helyet kell keresni, ahol nincs fényszennyezés és jó a kilátás.
Közreadták az első képeket, melyeket az úttörő Vera Rubin csillagászról elnevezett obszervatórium kamerájával készítettek. A felvételek amellett, hogy káprázatosak, komoly tudományos értéket is képviselnek.
A kutatók már egy ideje észrevették, hogy sok csillag párban jár, olyan kettős vagy többes rendszereket alkotva, amik tagjai egymás körül keringenek. De hogy hogyan néznek ki és működnek ezek a különleges rendszerek, az eddig nem volt ismert – a válaszhoz egy nemzetközi kutatócsoport került közelebb, amit Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetett.
Június 16. és 18. között, azaz hétfőtől három estén át látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
Akár a Földre veszélyes, de eddig nem azonosított objektumokat is felfedezhet a hamarosan szolgálatba álló Rubin Obszervatórium. Most egy kutatócsoport számszerűsítette, mekkora jelentősége lehet a minden korábbinál jobb teleszkópnak.
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
A James Webb űrteleszkópnak sikerült lefotóznia az eddigi legtávolabbi galaxist, aminek fénye elárulta a korát is.
Új kamerát szereltek egy majdnem 40 éves teleszkópra Tenerifén, az eredmény pedig magáért beszél.
Csillagászoknak sikerült a korábbinál pontosabb leírást adni a HD 219134 kódjelű csillagról, ami csupán 21 fényévre található a Földtől.
Kedd hajnalban tetőzik az Éta Aquaridák meteorraj, amelynek hullócsillagokban legsűrűbb időszaka körülbelül egy héten át tart – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?