Bár a kataklizmatikus eseményről azóta számos tanulmány született, az azt kiváltó okokról eddig viszonylag keveset lehetett tudni. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak azonban sikerült megoldaniuk a rejtélyt, tanulmányukat pedig a Geophysical Research Letters című tudományos szaklap publikálta.
A robbanás óriási energiát szabadított fel, megrongálta még a tenger fenekén futó vezetékeket is, arról nem is beszélve, hogy a légkörbe lőtt hamu és víz hatással volt a globális éghajlatra is. Az ausztrál kutatók – hogy megértsék az okokat –, a földalatti robbanások tanulmányozására használt szeizmikus hullámok modellezését ültették át a tongai kitörésre, hogy modellezzék, pontosán mi történt ott.
Ezek alapján megállapították, hogy a lökéshullám hatalmas, függőlegesen felemelkedő vízoszlopott hozott létre, ami végül szőkőárhoz és a közeli szigeteknél 45 méter magas hullámok kialakulásához vezetett. Thanh-Son Pham, a tanulmány társszerzője szerint nagyjából 1 millió szabványos olimpiai úszómedence megtöltéséhez lett volna elegendő a levegőbe lökött vízmennyiség.
A tongai vulkánkitörés 200 atombomba erejének felelt meg, és nagyobb volt, mint az 1883-as indonéziai Krakatau-katasztrófa.
A kutatók eredetileg értetlenül álltak a kitörésnél regisztrált szeizmikus adatok előtt. A jelentős, felfelé irányuló erő jelenléte váratlan volt, később azonban kiderült, hogy ezt a Föld szilárd felszínének visszapattanása okozta.
A kutatók szerint a robbanást egy nagy nyomás alatt lévő kő válthatta ki. Ez a kő beszorulhatott egy sekély tenger alá, amitől az egész olyan volt, mint egy túlnyomás alatt lévő főzőedény. A robbanást végül az váltotta ki, hogy a forró kőzet és a hideg tengervíz találkozott. Emiatt a víz elpárolgott, ami azonnali tágulást eredményezett, így hozva létre a robbanást.
A kutatók szerint az egésznek akkora ereje volt, mint Észak-Korea 2017-ben végrehajtott öt legnagyobb föld alatti atomrobbantásának együttvéve. Mint ismert, a rezsim egy hidrogénbombát robbantott fel, aminek ereje miatt összeomlott egy 2200 méteres hegy.
A kutatók szerint ez volt az írott történelem legjobban dokumentált ilyen eseménye, mivel a kitörésből származó adatokat nemcsak a földi műszerekkel, de a műholdak segítségével is sikerült rögzíteni.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.