A 2-es típusú cukorbetegség egyre jelentősebb egészségügyi kihívást jelent világszerte: miközben a diagnosztizált esetek száma megközelíti a nagyságrendileg 540 milliót globálisan, a becslések szerint a diabéteszben szenvedők közel felét még nem is diagnosztizálták – hívták fel a figyelmet a meghívott egészségügyi szakemberek a Lilly Hungária gyógyszergyártó által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
„A számok alapján nem túlzás azt állítani, hogy szinte minden magyar családban jelen van valamilyen formában a cukorbetegség, amely az érintettek és környezetük mindennapjait drasztikusan befolyásolja, a betegek várható élettartamát pedig jelentősen csökkenti” – mondta el az eseményen Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus-kardiológus, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Szerinte nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a diabétesz krónikus betegség, melynek kezelése élethosszig tart, ugyanakkor a gyakran hosszadalmas terápiabeállítás- vagy váltás helyett egyre inkább a korai, erőteljes vércukorkontroll kerül előtérbe a modern protokollokban. „A hosszútávon célértéken tartott vércukorkontroll jótékony hatással bír a későbbi szövődmények megjelenésére, így a diabétesszel élő betegek körében vezető haláloknak számító szív-érrendszeri események kockázatát is közel 20 százalékkal csökkentheti” – fogalmazott a szakember. Habár az elérhető adatok szerint Magyarországon a 2- típusú diabéteszes betegek nagy része nem éri el a kitűzött kezelési célértékeket, a célértéket elérő betegek arányában azért javuló tendencia figyelhető meg, ami Lengyel Csaba szerint optimizmusra ad okot.
Abban, hogy minél korábban, a valódi kiváltó tényezők kezelésével mérsékelhessük a 2-es típusú diabétesz terjedését hazánkban, kulcsszerep jut az elsődleges rizikótényezőként elismert túlsúly és elhízás (obezitás) modern szemléletű terápiájának – hangsúlyozták a beszélgetésen részt vevő szakemberek. Ez nem kis feladat, tekintettel arra, hogy jelenleg a magyar lakosság mintegy harmada elhízással él, miközben az előrejelzések szerint 2035-re a világ népességének körében minden 4. embert érinti majd az obezitás. Elengedhetetlen tehát, hogy az elhízást valóban krónikus betegségként kezeljük, amely folyamatos követést és személyre szabott gondozást igényel, csakúgy, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás kezelése.
Békássy Szabolcs háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító-vezetője a kerekasztal-beszélgetésen rámutatott, az elhízás- és cukorbetegséggel élő páciensek gyakran tapasztalják, hogy a kezelési javaslatok a testsúlycsökkentésre helyezik a hangsúlyt az anyagcsere-értékek javítása érdekében. „A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve szerint a súlytöbblettel rendelkező, 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára elsődleges terápiás cél az 5–15 százalékos súlycsökkenés elérése és hosszú távú fenntartása. Fontos tehát, hogy az orvosok integrált és személyre szabott szemlélettel közelítsenek az anyagcsere-betegségekhez és így nyújtsanak hatékony támogatást a hosszú távú testsúlykontroll eléréseben” – hangsúlyozta a szakember.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a partnerségre épülő orvos-beteg kapcsolat és együttműködés tehát elengedhetetlen feltétele az obezitás és a vele szorosan összefüggő 2-es típusú diabétesz hatékony kezelésének. Mindkét betegség ellátásának alappillére az életmód-terápia, vagyis a fizikailag aktív mindennapok és a személyre szabott étrend. Elhízás esetében a gyógyszeres kezelés vagy a műtéti beavatkozás lehetőségét is érdemes lehet megfontolni, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a krónikus betegségek gyógyszeres terápiája csak hosszabb távon vezethet tartós javuláshoz. Ez pedig akkor lehetséges, ha a páciens nem hagyja abba idő előtt a gyógyszeres kezelést, és betartja az orvosi utasításokat.
Az elhízás hátterében komplex folyamatok állnak, melyek miatt a szervezetünk ellenállhat a testsúlyvesztésnek, kevesebb kalóriát égethet el, amikor fogyni próbálunk vagy éppen fokozódhat az éhségérzetünk. Sok esetben tehát „az egyél kevesebbet” vagy a „mozogj többet” típusú tanácsok nem segítenek, sőt, a mentális teher és az ítélkezés kifejezetten hátráltathatja a betegeket az egészséges testsúly elérésében – hangzott el az eseményen.
A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, ideje lenne lebontani a pszichológiai és társadalmi falakat, és stigmatizálás helyett támogatni azokat, akik úgy döntöttek, megteszik az első lépéseket egy egészségesebb élet felé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
