Több jelentés is azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia veszélyezteti a csökkentésre – vagy legalább a stagnálásra – vonatkozó globális károsanyag-kibocsátási terveket.
Amellett, hogy a mesterséges intelligencia sok mindenben képes segíteni az emberiséget – elég csak a gyógyszerkutatásokra vagy az orvosi diagnosztikára gondolni –, komoly problémák is vannak vele. Ilyen például az, hogy a működtetésük rengeteg energiát emészt fel. Olyan sokat, hogy a Microsoft esetében például egy leállított atomerőművet kell újraindítani.
Ez az energiaéhség a károsanyag-kibocsátás növekedésével jár, ennyit ugyanis jelenleg nem lehet csak és kizárólag alternatív forrásból megtermelni. Úgy tűnik azonban, hogy a mesterséges intelligencia más módon is szennyezi a környezetet.
A Greenpeace nyilvánosan elérhető adatokra épülő friss tanulmánya azt mutatja, hogy a mesterségesintelligencia-chipekben használt félvezetők gyártásából származó károsanyag-kibocsátás mértéke 2024-ben a négyszeresére nőtt.
Sok nagy chipgyártó – köztük például az NVIDIA – a GPU-k és memóriaegységek elkészítésében olyan cégekre támaszkodik, mint a tajvani TSMC vagy az SK Hynix. A gyártás nagy része Tajvanon, Dél-Koreában és Japánban történik, ahol az elektromos hálózatok elsősorban fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak, ami már önmagában növeli a kibocsátást.
A szervezet azt is állítja, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia globális villamosenergia-szükséglete a jelenlegi 170-szeresére nőhet.
A Bloomberg szerint mindez aggodalomra adhat okot, az ilyen mértékű növekedés miatt ugyanis elérhetetlenné válhatnak a globális emissziós célok. A problémát megoldaná, ha a gyártók alternatív energiaforrásokra támaszkodnának, ám egyelőre ennek épp az ellenkezője történik. Dél-Korea nemrég bejelentette, hogy négy óriási gázerőművet kíván építeni, Tajvan pedig az MI-vel kapcsolatos gyártás ürügyén szintén bővítette a földgázt használó infrastruktúráját.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az Egyesült Államok is öles lépétekkel halad afelé, hogy minden korábbinál több energiát használjon el. Az elemzés azt sugallja, hogy az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra a villamosenergia-igény növekedésének felét teheti ki. Az USA jó úton halad afelé, hogy több áramot fogyasszon az adatok feldolgozása, mint az energiaigényes terméket – köztük az alumínium, az acél, a cement és vegyi anyagok – előállítása összesen.
Az adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra több mint kétszeresére, körülbelül 945 terawattórára (TWh) nőhet globálisan. Ez több, mint Japán éves áramfogyasztása, és 30-szor több annál, amennyit Írország fogyaszt el évente.
A mesterséges intelligencia támogatói szerint ugyanakkor a felhasznált energia mennyisége egy ponton túl már csökkenni fog, az MI ugyanis olyan innovációkhoz vezethet, amelyek ezt segítik elő.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
