Atomerőművekké alakítaná Kína a leszelés előtt álló szénerőműveket, amely gyorsabb – és olcsóbb – utat kínálhat a dekarbonizációs célok elérésére, mintha a nulláról kellene új nukleáris létesítményeket építeni. A megoldás kulcsa, hogy Kína magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat, valamint olvadt sós tóriumos reaktorokat alkalmaz, amelyek a hagyományos erőművekhez képest forróbb gőzt termelnek. Ez az, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan működtessék a széntüzelésű turbinákat.
A South China Morning Post beszámolója szerint ezek a negyedik generációs reaktorok könnyebben megfelelhetnek a biztonsági követelményeknek, és a közvélemény számára is elfogadhatóbb lehet a létesítésük. Kína több mint 1,19 terawatt széntüzelésű energiával rendelkezik, amelyből nagyjából 100 gigawattnyit vonna ki 2030-ig. A teljes karbonsemlegességet 2060-ra érné el az ország.
Globálisan a széntüzelésű erőművek az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 30 százalékát teszik ki. Kínában a szén még mindig több mint felét adja az ország teljes energiatermelésének, így ez a legnagyobb forrása az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Az atomenergia ezzel szemben úgy termel áramot, hogy közben nem szennyezi a légkört, az egész életciklusra vetítve pedig nagyjából annyi kibocsátás kapcsolódik hozzá, mint a szélenergiához.
A szakemberek szerint ugyanakkor az átmenet több évtizedet is igénybe vehet, ha pedig menet közben a fúziós erőművek életképes modellé válnak, akkor a szénerőművek átalakítása ebbe az irányba tolódik majd el.
A terv önmagában egyébként nem újdonság. Hasonló célt fogalmazott meg az Egyesült Államok is 2022-ben, a Bill Gates által támogatott TerraPower pedig nátriumhűtéses reaktort tervez egy megszűnőben lévő wyomingi szénerőműben.
Kína évente hét-nyolc reaktort épít, ami sokkal gyorsabb ütem, mint az Egyesült Államoké. Mivel az ország keleti partvidékét nagyon sokan lakják, rengeteg elektromos áramra van ott szükség, ám a felhasználható földterület meglehetősen kevés. Ezen is segíthet, ha átalakítják a széntüzelésű erőműveket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
