Megdőlhet egy régóta fennálló tudományos teória, mely szerint a fagyos környezet lassíthatja a kémiai reakciókat – egy kutatócsoport ugyanis bebizonyította, hogy a jég jobban oldja a vasércet, mint a folyékony halmazállapotú víz. Ez pedig magyarázhatja, hogy miközben melegedik a bolygó, miért válnak egyes sarkvidéki folyók rejtélyes módon narancssárgás árnyalatúvá.
Jean-François Boily, a PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a svéd Umeå Egyetem kémikusa kollégáival kimutatta: a –10 Celsius-fokos jég több vasat old ki a közönséges ásványokból, mint a 4 Celsius-fokos, folyékony víz.
„A fagyás mikroszkopikus, folyékony vízréteget hoz létre a jégkristályok között. Ezek kémiai reaktorként szolgálnak, ahol a vegyületek koncentrálódnak, és extrém savassá válnak. Ez azt jelenti, hogy akár –30 Celsius-fokon is reagálhatnak a vasérccel” – hangsúlyozza Boily.
A szakemberek természetes szerves savval vizsgálták a goethit nevű vashidroxidot, és rájöttek, hogy a fagyás és az olvadás ismétlődő ciklusai hatékonyan tudják feloldani a vasat. Ez azért történik, mert a két állapot váltakozása során a korábban jégbe záródott vegyületek felszabadulnak, ez pedig újabb kémiai reakciókat vált ki.
https://hvg.hu/tudomany/20250619_antarktisz-radiojel-detektalas-neutrino-anita-vizsgalat-megfigyeles
A kutatók azt is megállapították, hogy míg a félsós brakkvíz és az édesvíz elősegíti ezt az oldódást, a sós tengervíz gázolja. A szakemberek úgy vélik, megállapításaik fontosak lehetnek a gyakorlatban is, például savas környezetben, ahol vasásványok és szerves anyagok lépnek reakcióba egymással. Most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, a megállapításaik érvényesek-e minden vasat tartalmazó jégre.
A Gizmodo hozzáfűzi: a fentiek magyarázhatják azt is, hogy az északi-sarki folyók egy része miért változik élénk narancssárgává.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
