Még 1948-ban hozta létre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a Vörös listát, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltárát. A listát azóta folyamatosan frissítik a szakemberek, így aktuálisan mutatja meg, mely fajok vannak komoly veszélyben, és melyek sodródtak a kihalás szélére. Az IUCN nemrég ismét közzétette, hogyan néz ki az aktuális helyzet.
A szakemberek szerint az olvadó tengeri jég és az erdőirtás miatt továbbra is számos fajt fenyeget a kihalás veszélye: az összes felmért állat-, növény- és gombafaj több mint negyede van veszélyben – írja a CNN. Az IUCN jelentése alapján a globális felmelegedés miatt három sarkvidéki fókafaj áll a kihalás szélén, míg a bolygó madárállományának felénél az élőhelyének elvesztése miatt folyamatosan csökken az egyedszám. A zöld tengeri teknős esete ugyanakkor megmutatja, hogy összehangolt természetvédelmi erőfeszítésekkel a dolgok hogyan fordíthatók meg.
A frissített adatbázisban jelenleg 172 620 faj található, amelyek közül 48 646-ot fenyeget a kihalás. Jon Paul Rodríguez, az IUCN Fajfenntartási Bizottságának elnöke szerint a biodiverzitás és a fajok megmentésére irányuló erőfeszítések mögött sokkal kevesebb erőforrás található, mint azok mögött az erők mögött, amelyek a globális felmelegedést okozva pusztítják a természetet.
Az IUCN tanulmánya példaként említi az északi-sarki fókák nehéz helyzetét, amelyek a tengeri jégre támaszkodnak a szaporodásban, az utódnevelésben, a pihenésben és a táplálékkeresésben is. Mivel azonban az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, a tengeri jég gyorsan visszahúzódik. Ennek eredményeként a hólyagos fóka (Cystophora cristata) veszélyeztetett fajként van számontartva, a szakállas fóka (Erignathus barbatus) és a grönlandi fóka (Pagophilus groenlandicus) pedig komoly veszélyben vannak.
Wikipedia / Albert Herring (CC BY-SA 2.0)
A jelentés szerint a jégolvadás más fajokat is veszélyeztet, aminek sokkal szélesebb körű hatása lesz az élővilágra nézve – elég csak a jegesmedvékre gondolni, amelyeknek így kevesebb táplálék jut.
A frissített Vörös listán a madarak helyzete is változott, a pontos összeíráson több ezer szakértő dolgozott kilenc éven át. Megállapították, hogy a madárfajok 61 százaléka globálisan hanyatlóban van, szemben a 2016-os 44 százalékkal. Ez főként az élőhelyek elvesztésének és a meglévők környezetének romlásának tudható be, amelyet elsősorban a mezőgazdaság és a fakitermelés eredményez.
Madagaszkárt, Nyugat-Afrikát és Közép-Amerikát veszélyeztetett régióként emelték ki a trópusi erdők zsugorodása miatt. Néhány veszélyeztetett faj – mint például a Nyugat- és Közép-Afrikában élő fekete szarvascsőrű (Ceratogymna atrata) – szintén fokozott veszélyben van a vadászat és a vadon élő állatok kereskedelme miatt.
Sárga hasú madagaszkári pitta
International Union for Conservation of Nature
A szakemberek szerint a szarvascsőrűek különösen jól mutatják, milyen fontosak a madarak a biodiverzitás számára. Egyes területeken együttesen akár napi 12 700 nagy magot is képesek szétszórni kilométerenként, így kritikus fontosságúak az egészséges és változatos ökoszisztémák fenntartásában, valamint a pusztuló területek helyreállításában. A madarak ráadásul beporzóként, kártevőirtóként és dögevőként is szolgálnak.
A kutatók szerint bár a helyzet súlyos, nincs minden veszve. Példaként a zöld tengeri teknőst említették, amelynek populációja a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően újra növekedőben van. A trópusi és szubtrópusi vizekben világszerte megtalálható, és ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé, mivel populációja az 1970-es évek óta körülbelül 28 százalékkal nőtt. A hasonló sikerekhez azonban kemény munkára és több erőforrásra van szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
