Macskák, poratkák, penész, pollenek – bőséges az allergiát okozó anyagok listája. Aki fogékony ezekre, annak igen kellemetlenek a tünetei, ráadásul az allergének oly makacsok, hogy gyakran még azután is a levegőben maradnak, amikor a forrásuk valójában már el is tűnik.
Az allergia érdekes folyamat: az arra hajlamosak nem magára az allergiát kiváltó állatra vagy növényre stb. reagálnak, hanem az ezek által levegőbe került egyedi fehérjékre. Azonban ezeket – szemben a baktériumokkal és vírusokkal – nem lehet elpusztítani, mert soha nem éltek. Az allergének csökkentésének hagyományos módszerei – mint a porszívózás, a falak lemosása, a légszűrő használata és a háziállatok rendszeres fürdetése – működhetnek, de hosszú távú tanulmányok szerint nehéz fenntartani ezeket.
Ezért is kerestek valamilyen más megoldást a Colorado Boulder Egyetem kutatói, és találtak is egy biztonságos módszert, amellyel egyszerűen hatástalaníthatók a levegőben szálldogáló allergének. Ahelyett, hogy kiiktatták volna az allergiát okozó fehérjéket, inkább megpróbálták megváltoztatni azok szerkezetét – ahogy a kutatók fogalmaznak: hasonlóan egy origami állat kibontásához –, hogy az immunrendszer ne ismerje fel őket. „Ha az immunrendszered hozzászokott egy hattyúhoz (tegyük fel, hogy így néz ki a fehérje), és úgy bontjuk ki a fehérjét, hogy az már ne nézzen ki hattyúnak, akkor nem fog allergiás reakciót kiváltani” – magyarázza Tess Eidem vezető kutató. Erre a „kibontásra” pedig az UV-fény alkalmas.
Az már korábbról is ismert, hogy az UV-fény elpusztíthatja a levegőben lévő mikroorganizmusokat, beleértve a koronavírust is. Nem véletlen, hogy széles körben használják ezt a megoldást fertőtlenítésére, viszont az alkalmazott sávszélesség jellemzően olyan erős (254 nanométer hullámhossz), hogy a felhasználóknak védőfelszerelést kell viselniük a bőr és a szem károsodásának elkerülése érdekében.
Az amerikai kutatók viszont 222 nanométeres hullámhosszúságú lámpákat használtak, ami egy kevésbé intenzív alternatíva, és biztonságosnak tekinthető lakott terekben, mivel nem hatol be mélyen a sejtekbe (azt azért megjegyzik, hogy nem teljesen kockázatmentes, hiszen van ózontermelés, ezért a kitettséget korlátozni kell).
A csapat mikroszkopikus, aeroszolos allergéneket – atkákat, állatszőrt, penészt és pollent – pumpált egy üres és lezárt, 104 köbméteres kamrába. Ezután bekapcsoltak négy, uzsonnásdoboz méretű UV222 lámpát a mennyezeten és a padlón. Tízperces időközönként mintát vettek a levegőből, és – laboratóriumi vizsgálatokkal – összehasonlították azt kezeletlen, allergénekkel teli levegővel. Jelentős különbségeket találtak. Mindössze 30 perc UV222-nek való kitettség után a levegőben lévő allergének szintje átlagosan 20-25 százalékkal csökkent. A hatékonyság az allergén típusától, a lámpa bekapcsolt állapotától és attól függött, hogy milyen formában lebegett az allergén (por, szőr, folyékony cseppek stb.).
https://www.youtube.com/watch?v=LUAr-c38Ikg
Az UV222 lámpák már kaphatók kereskedelmi forgalomban, igaz, főként ipari antimikrobiális felhasználásra. A kutatók szerint a lámpa hordozható változatait egy napon otthonokban, iskolákban, kórházakban vagy akár poros pincékben is használhatják majd. Pillanatok alatt be lehet kapcsolni ezeket, és egy kis idő múlva már észrevehetően csökkenthet a belélegzett levegő allergénszintje.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképén Tess Eidem kutatásvezető látható, aki levegőben szálló allergéneket pumpál egy lezárt kamrába, hogy tesztelje, milyen hatással van rájuk az UV-fény. Forrás: Patrick Campbell/CU Boulder)
