A divergencia egy gyakori folyamat az evolúcióban, és az a lényege, hogy két közös őssel rendelkező organizmus idővel egyre jobban kezd különbözni egymástól, az állatpopulációk szétválnak, és a környezetükhöz alkalmazkodva új tulajdonságokat vesznek fel.
Ötven millió évnyi evolúció választja el a kutyákat és a macskákat egymástól, azonban amikor egy amerikai evolúcióbiológus és kollegái megvizsgálták 1810 macska, kutya és vadon élő rokonaik koponyáját, meglepő dologra bukkantak. Az evolúciós távolság ellenére számos macska- és kutyafajta koponyájának alakjánál feltűnő hasonlóságot találtak – írja a The Conversation.
Úgy tűnik, hogy ezúttal a divergencia ellentétéről, a konvergenciáról van szó, amikor egymással nem rokon fajok fejleszthetnek ki hasonló tulajdonságokat. A házimacskák, kutyák és sok más háziasított faj esetében az emberek szándékos és nem szándékos szelekciója hozott létre ilyesfajta konvergenciát, véletlenül hasonló tulajdonságok felé terelve a különböző fajokat. Az evolúciós elkülönülésük hosszú története ellenére például a valószínűleg kínai eredetű kutyafajta, a mopsz és a perzsamacska koponyájának szerkezete meglepően hasonló.
A Cornell Egyetem és a Washington Egyetem kutatói állatorvosi egyetemekről, múzeumi példányokból és digitális archívumokból származó koponyák 3D-s szkennelését és összehasonlítását végezték el, számos házimacska és kutyafajta esetében. Kiderült, hogy miközben a háziasítás növelte a koponyafajták változatosságát a farkasokhoz és a vadmacskákhoz képest, egyes kutya- és macskafajtákat hasonlóvá tett egymáshoz, hosszú vagy lapos arcot kialakítva.
A magyarázatot a szelektív tenyésztés adja, amely eltúlozza a fajok tulajdonságait, óriási terhet rakva ezzel a szóban forgó állatra. Egyes, húsukért tenyésztett csirkéknek például jelentősen megnő a mellizomzatuk, ami gyakran szív- és tüdőproblémákhoz vezet náluk.
De mi a helyzet a kutyáknál és a macskáknál? Függetlenül attól, hogy kutya- vagy macskabarátok, az emberek általában a lapos arcot és a hatalmas szemeket kedvelik, valószínűleg azért, mert ezek a tulajdonságok szorosan tükrözik fajunk csecsemőit, és szülői ösztönöket váltanak ki bennünk. Ha egy háziállatnak ilyen tulajdonságai vannak, az előnyt jelenthet az emberi gondoskodásban és a figyelem felkeltésében, és a gazdik is jobban vonzódnak az ilyen állatokhoz.
Needpix
Azonban azzal, hogy az ember előnyben részesíti, és szelektíven nemesíti az olyan háziállatokat, amelyek a saját picinyeik arcát utánozzák, akaratlanul is olyan tulajdonságokat erősít fel, amelyek károsaknek lehet az állatra. A lapos arc és egy meghatározott koponyaforma miatti tenyésztés széles körű egészségügyi problémákhoz vezethet, légzési nehézségekhez, idegrendszeri gondokhoz, születési szövődményekhez.
Az Egyesült Királyság Állatjóléti Bizottsága már tavaly készített egy jelentést, amelyben komoly aggályokat fogalmazott meg a szelektív tenyésztés kutyákra és macskákra gyakorolt hatásai miatt, és szigorúbb szabályozást követelt a tenyésztők számára, hogy megakadályozzák a súlyos örökletes egészségügyi problémákkal küzdő állatok tenyésztését.
Több millió évnyi evolúciót hackeltünk meg, hogy olyan kutyákat és macskákat hozzunk létre, amelyek vitathatatlanul imádnivalók és sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint valaha, azonban eközben sokkal nehezebbé tesszük számukra a létezést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
