Az összeesküvés-elméletek (angol elnevezésük rövidítése után: konteók) egyszerű magyarázatot kínálnak összetett eseményekre, titkos csoportokat, szándékokat gyanítva a háttérben. Kutatások tucatjai vizsgálták már, hogy miként befolyásolják ezt a hitet társadalmi és pszichológiai tényezők. Az olyan személyiségjegyek, mint a nárcizmus, illetve az olyan kognitív torzítások, mint a véletlenszerű információk mintáinak meglátása, hajlamosabbá tesz az összeesküvés elfogadására, viszont egy olyan napi hatást, mint az alvást, eddig csak kevésbé vettek figyelembe.
Egy korábbi kutatás ugyan kimutatta, hogy egy klinikai rendellenesség, az álmatlanság hatással van az összeesküvés hiedelmekre, a Nottinghami Egyetem kutatói viszont arra fókuszáltak, hogy találnak-e hasonló összefüggést a rossz alvásminőség (ami nem orvosi rendellenesség) és az összeesküvés-elméletekbe vetett hit között.
Az első kísérletbe 540 résztvevőt vontak be a kutatók. Elvégeztettek velük egy szabványos alvásminőség felmérést, majd el kellett olvasniuk a 2019-es Notre Dame székesegyháztűzről szóló cikkek egyikét. Voltak, akik valós beszámolót kaptak a tűzvészről, mások egy olyan történetet olvashattak, amelyik szerint a tűz egy eltitkolt összeesküvés része volt. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik rosszabbul aludtak, nagyobb valószínűséggel hittek az összeesküvésekben.
Flickr/Felton Davis
A másik, 575 résztvevőt érintő vizsgálatban olyan pszichikai tényezők meglétét vizsgálták, mint a depresszió, a paranoia és a düh. Kiderült, hogy amellett, hogy a rossz alvásminőség összefügg a konteókba vetett hittel, a depresszió a legerősebb kapcsolat a kettő között. Másként fogalmazva, sok esetben a depresszió jelent meg a konspiratív gondolkodás mögött meghúzódó fő pszichológiai tényezőként. És ez logikus is, hiszen a rossz alvás növeli a depresszió, a szorongás és a paranoia kockázatát, és ezek mind olyan tényezők, amelyek bizonyítottan hozzájárulnak az összeesküvés hiedelmekhez – számol be kutatásukról a The Conversation folyóiratban Daniel Jolley kutatásvezető adjunktus.
Azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy nem ok-okozati összefüggésről van szó, és sok rosszul alvó ember immunis az összeesküvés-elméletekre. A jövőbeli vizsgálatoknak azt kell majd feltárniuk, hogyan lép kölcsönhatásba a rossz alvásminőség az összeesküvés-hiedelmek már ismert előrejelzőivel. Ettől függetlenül úgy gondolják, hogy az alvásminőség javítása védőfaktorként szolgálhat az összeesküvéseket preferáló gondolkodás terjedése ellen.
És erre egyre nagyobb szükség lehet. Az összeesküvés-elméletekbe vetett hitnek széles körű társadalmi hatásai vannak, amit már a saját bőrünkön érezhetünk. A bizonyítottan bevizsgált védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság miatt csökkenhet a társadalom általános ellenállóképessége a fertőző betegségekkel szemben, az éghajlatváltozás tényének tagadása pedig visszaveti a bolygónkat fenyegető kockázatok csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
