Kiderült, mikor evakuálják a Nemzetközi Űrállomás legénységének négy tagját

A NASA nem árulta el, melyik űrhajósuk került bajba, de közöltek néhány részletet az ISS történetének első egészségügyi evakuációjáról.

Legkorábban január 14-én, szerdán evakuálhatják a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének négy tagját, akiket egy rejtélyes egészségügyi vészhelyzet miatt kell hazahozni – jelentette be a NASA.

Az amerikai űrkutatási hivatal továbbra sem árulta el, mi történt pontosan az ISS fedélzetén, vagy hogy melyik űrhajós állapota indokolja a rendkívüli intézkedést, csak annyit közöltek a Spaceflight Now tudósítása szerint, hogy a bajba került asztronautájuk állapota stabil.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az űrállomás negyed évszázados fennállása óta ez az első eset, hogy egészségügyi evakuációt rendeltek el.

https://hvg.hu/tudomany/20260109_nemzetkozi-urallomas-iss-egeszsegugyi-problema-crew-11-urhajosok-evakualas-nasa-ebx

A NASA személyiségi jogokra hivatkozva nem közölt részleteket az űrhajós állapotáról, átmenetileg az ISS fedélzeti élő közvetítését is lenémították, vélhetően azért, hogy elejét vegye a találgatásoknak.

A Föld körül keringő laboratóriumban jelenleg összesen heten dolgoznak, közülük a Crew–11 küldetés négyfős legénysége szerdán szállhat át a SpaceX Dragon űrhajójába, és – ha az időjárási körülmények megengedik – nagyjából tíz órás utazás után, csütörtökön érhetnek haza, az óceánban landolva Kalifornia partjainál.

A Crew–11 legénysége – Zena Cardman és Mike Fincke amerikai, valamint Jui Kimija japán és Oleg Platonov orosz űrhajós – tavaly augusztus 2-án érkezett az ISS-re, a félévesre tervezett küldetésük februárig tartott volna. A rendkívüli helyzet miatt azonban nem fogják megvárni a váltást, azaz a Crew–12 legénységének február közepi indítását. A Space.com szerint így egy hónapig csak egy háromfős legénységgel üzemel majd az állomás: Christopher Williams a NASA-tól, valamint két orosz kozmonauta, Szergej Kudszvercskov és Szergej Mikajev marad a fedélzeten. Ez nem szokatlan, de nem is mondható biztonságosnak – erről posztolt Chris Hadfield veterán kanadai űrhajós is az X közösségi oldalon.

Az evakuálás okait illetően egyelőre csak találgatni lehet, de az tény, hogy az ISS-en nincs kórház, sem műtő, így csak a kisebb egészségi problémákat tudják ellátni, és legfeljebb néhány napig. Tehát biztosra vehető, hogy komolyabb orvosi ellátásra szorul az egyik űrhajós. Az sem túl bíztató jel, hogy a hazatérésüket nem fogjá közvetíteni, csak a Dragon indulását, majd megérkezését a Földre. Vélhetően az egyik amerikai vagy orosz űrhajós lehet az érintett, mivel a legénység japán tagja pénteken még búcsúzásként fotókat posztolt a fedélzetről.

James Polk, a NASA egészségügyi főnöke sejtelmes nyilatkozatot tett az ügyben, amely szerint nem üzemi balesetről, sérülésről van szó, hanem olyan egészségi helyzetről, amely a veszélyes mikrogravitációs környezetben következett be. Ez még sok mindent jelenthet, akár azt is, hogy egy űrhajós a súlytalanságban lavírozva mondjuk beverte a fejét, és/vagy azt –amire Polk halvány utalást tett –, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszerek mondtak csődöt, így nem tudták biztonsággal felmérni az állapotát.

Polk szerint a hasonló krízisek ritkák, ám a statisztikai modellszámítások szerint átlagosan háromévente következhetnek be, tehát kész szerencse, hogy huszonöt év alatt csak egyszer történt ilyesmi.

Az pedig logikus döntés a NASA részéről, hogy a teljes Crew–11-et hazahozza, mivel nem lehet csak egyetlen űrhajóst hazautaztatni kíséret nélkül, és amúgy sem tudnák befejezni a küldetéseket az egyik társuk kidőlésével.

Az még bizonytalan, hogy az evakuálás mennyiben érinti a további küldetéseket, mivel ilyen helyzetekben dominóként dőlhetnek, pontosabban csúszhatnak a további tervezett missziók. A Crew–11 egyik legfontosabb feladata az lett volna, hogy egymás után két „űrsétát” – külső szervizelési missziót – hajtsanak végre, de ezeket is lefújták. Két űrhajós, Fincke és Cardman kétszer hat órát töltött volna az állomás fedélzetén kívül, űrruhában, a másik két társuk az előkészítésben vett volna részt. A NASA a jelek szerint azt sem kockáztatta, hogy egy másik űrhajós vegye át a megbetegedett/megsérült társuk helyét.

Az űrséták kritikus fontosságúak az űrállomás karbantartásában, mivel azt a tervek szerint 2030-ig tudják csak működtetni, azután letérítik a pályájáról, majd a Föld légkörében vagy az óceánban fog megsemmisülni. Érthető tehát, hogy a NASA igyekszik a lehető legjobban kihasználni a kapacitásait. Tavaly decemberben már akkora csúcsforgalmat bonyolítottak, hogy – az ISS történetében szintén példátlan módon – az összes „parkolóhely” (dokkoló állomás) betelt, és egyszerre tizenegyen tartózkodtak a fedélzeten.

https://hvg.hu/tudomany/20251208_nemzetkozi-urallomas-iss-minden-dokkoloallas-elfoglalasa-nasa

Az evakuálás miatti dominóhatás következményeit egyelőre nehéz megbecsülni, de a februárra tervezett Artemis-küldetést, az első Hold körüli missziót négy űrhajóssal az eset nem érinti, erről Jared Isaacman, a NASA vezérigazgatója nyilatkozott.

Más kérdés, hogy a Kennedy Űrközpont és a SpaceX fogadóképességét hogyan érinti mindez, tehát át tudják-e átidőzíteni, szaknyelven dekonfliktálni az indításokat. A Kennedy három indítóállásából ugyanis csak kettő alkalmas hasonló küldetésekre, az egyiket a SpaceX bérli – onnan indítják a Crew–12-t is –, a másik a NASA-é, és az Artemis küldetésre tartogatják. Vannak ugyan alternatívák – a floridai Cape Canaveral vagy a kazahsztáni Bajkonur űrközpont –, de azok is teljes kapacitáson működnek, így minden átütemezés több más űrmisszió halasztását vonhatja maga után.

https://hvg.hu/360/20251226_hvg-nemzetkozi-urallomas-kereskedelmi-allomasok-nasa-kina

Hozzászólások