Fontos megállapításra jutott a kanadai Torontó-Scarborough-i Egyetem kutatói a szellemi frissesség és a hatékonyság kapcsolatát illetően. A szakemberek arra jutottak, hogy ha az ember kognitív készségei jól működnek – vagyis képes tisztán gondolkodni, fókuszálni, hatékonyan feldolgozni az információkat és gyorsan reagálni a külvilág ingereire –, akkor egy átlagos napon akár 40 perccel több munkát is el tud végezni.
Mindez magyarázatot ad arra, hogy egyes napokon miért képes az ember kipipálni az összes tételt a teendőlistáról, máskor pedig miért nem. Eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban közölték.
A vizsgálatba a kutatók 184 diákot vontak be, akikkel 12 héten át végeztettek el kognitív feladatokat, hogy napi szinten tudják felmérni a szellemi élességüket. A résztvevők később arról is beszámoltak, hogy képesek voltak-e elérni az aznapra kitűzött céljaikat. A kutatók azt találták, hogy akkor, amikor egy résztvevő magasabb pontszámot ért el az adott teszten, sokkal produktívabb napja volt, mint akkor, amikor a pontszáma alacsonyabb volt.
A Science Alert beszámolója szerint az eredményeket – vagyis az egyéni teljesítményeket – nem vetették össze egymással, ehelyett a feladatvégzés változásait elemezték minden egyes személy esetében a vizsgálati időszak alatt. Mindez azt mutatta, hogy ezek a mentális élességbeli ingadozások a legtöbb embert érinti, függetlenül attól, hogy milyen személyiségtípusról, vagy milyen időbeosztásról van szó.
https://hvg.hu/tudomany/20230811_felmeres_a_pentek_delutani_munkavegzes_hatekonysaga_produktivitas
A kutatók azt is megállapították, hogy a produktívabb napokon a 40 percnyi plusz minden esetben megvolt, függetlenül attól, hogy milyen feladatról volt szó. Vagyis ha az ember szellemileg friss, az esszéírással ugyanúgy gyorsan tud haladni, mint mondjuk a vacsora elkészítésével.
Ugyanakkor – állapították meg a kutatók – ha valakinek rossz napja van, akkor a különbség a legjobb és a legrosszabb nap között akár 80 perc is lehet. A szellemi frissesség napján az emberek hajlamosak voltak nagyobb kihívást jelentő feladatokat is elvégezni, míg a rosszabb napokon a rutinfeladatok is nehezen mentek.
Bár az olyan személyiségjegyek, mint az önkontroll és a lelkiismeretesség, hatással voltak a feladat elvégzésére, ezek jellemzően nem nyújtottak védelmet a rosszabb napok ellen.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen módokon befolyásolható a mentális élesség. Ilyen volt például az előző esti alvás minősége, valamint a figyelemelterelés és a motiváció érzésének szintje, amelyek a különböző napokon eltérők lehettek. Emiatt a szakemberek úgy vélik, hogy bizonyos mértékben befolyásolható, hogy mennyire van produktív napja az embernek.
Cendri Hutcherson, a tanulmány szerzője szerint három dolgot lehet tenni annak érdekében, hogy az ember maximalizálja a szellemi élességét: aludjon eleget, próbálja meg elkerülni a hosszú távon jelentkező kiégést, valamint keressen olyan trükköket, amelyekkel csökkenthető lehet a depressziós időszakok száma és hossza.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
