Bíróság elé állíthatnak Indiában egy fiatal bírót, miután kiderült, hogy egy ingatlanról szóló per során a mesterséges intelligencia által generált, nem létező ítéletek alapján hozott ítéletet – számolt be róla a BBC.
Az indiai legfelsőbb bíróság azután kezdte el vizsgálni az ügyet, hogy az alperesek fellebbeztek az Ándhra Prades államban hozott ítélet ellen. A bíróság aggályosnak nevezte az eljárást, és leszögezte, hogy az AI által generált hamis ítéletek közvetlenül befolyásolják az ítélkezési folyamat integritását.
A történet még 2025 augusztusára nyúlik vissza, amikor Vidzsajavádá városában hozott ítéletet a helyi bíróság egy ingatlannal kapcsolatos vitában. A bíróság korábban megbízott egy tisztviselőt az ingatlan felmérésével és egy jelentés elkészítésével, ami ellen az ügy alperesei kifogást emeltek. A bíró ezt utasította el, indoklásában pedig négy korábbi ítéletre hivatkozott. Ezekről derült ki később, hogy valójában sosem születtek meg, csak az AI találta ki őket.
Az alperesek megtámadták a végzést az állami legfelsőbb bíróságon, rámutatva, hogy a hivatkozott végzések hamisak. A legfelsőbb bíróság elismerte ezt, de úgy látta, hogy a polgári bíró „jóhiszeműen” követte el a hibát, és a példaként hozott hamis ítéletek ellenére egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével.
Végzésében az állami legfelsőbb bíróság kimondta, hogy bár az idézett ítéletek nem léteznek, ám ha a bíróság figyelembe vette a jogelvek helyességét, és jól alkalmazta azt az adott ügyre, akkor önmagában csak azért nem lehet hatályon kívül helyezni a végzést, mert annak indoklása hamis példákon alapul.
https://hvg.hu/tudomany/20251121_ugyvedek-ai-hasznalat-veszelyek
Az állami legfelsőbb bíróság magyarázatot kért az ítéletet hozó bírótól is, aki elismerte a tévedését, és elmondta, hogy először használta az AI-t ilyen célra, és úgy vélte, az adott válaszok megfelelnek a valóságnak. A szerv döntésében a „tényleges intelligencia gyakorlását” szorgalmazta „a mesterséges intelligencia helyett”.
Az ügy azonban ezzel nem zárult le, az alperesek az indiai legfelsőbb bírósághoz fordultak, amely már kevésbé volt elnéző. Ennek során végül felfüggesztette a korábban hozott ítéletet, és kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia használata az ítélethozatal során nem egyszerűen „döntéshozatali hiba”, hanem „helytelen magatartás” volt.
A bíróság közölte, hogy részletesebben megvizsgálja az esetet, amelynek jogi következményei is lehetnek – vagyis a bírót bíróság elé állíthatják.
Az indiai eset nem egyedülálló, az elmúlt években igen fontos kérdéssé lépett elő a mesterséges intelligencia használata tekintetében, hogy mennyire szabad bevonni a jogi ügyekbe. A legfőbb probléma, hogy a rendszerek hallucinálhatnak, vagyis olyan ügyekre és ítéletekre is hivatkozhatnak indoklásként, amelyek valójában nem is léteznek.
Az elmúlt években volt már arra példa, hogy ügyvéd helyett a mesterséges intelligencia védett egy vádlottat az amerikai bíróságon, de arra is, hogy egy ügyvéd került bajba az AI használata miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
