Bármennyire is egészséges valaki, szinte biztos, hogy van a szervezetében egy-két olyan vírus, ami rejtőzködik, és esetleg a későbbiekben okozhat megbetegedést. Inaktív állapotuk épp azt a célt szolgálja, hogy az immunrendszer ne vegye észre őket. A Harvard Egyetem kutatói most alaposabban is megvizsgálták ezt a jelenséget, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mi is történik pontosan.
A kutatók mintegy 917 000 ember vér- és nyálmintáinak adatait elemezték három orvosi adatbázison keresztül, hogy kiderüljön, az inaktív vírusok DNS-e milyen mértékben figyelhető meg a szervezetben. A genetikai fragmensek elemzésével kiszámítható a vírusterhelés, amely megmutatja, hogy mely vírusok vannak jelen, valamint azt is, hogy az immunrendszer milyen hatékonyan veszi fel velük a harcot.
A kutatók a vírusterhelés szintjét az emberi DNS specifikus területeihez kötötték, hogy összefüggéseket találjanak a vírusterhelés és más tényezők között – vagyis arra voltak kíváncsiak, hogy bizonyos genetikai- és demográfiai jellemzők miként függhetnek össze a vírusok elleni védekezés képességével.
A mintázatok egyértelműnek tűntek. Az Epstein-Barr vírus (EBV) – amely a herpeszvírusok családjába tartozik – például az életkor előrehaldatával egyre inkább megfigyelhető volt a szervezetben, míg a humán herpeszvírus 7 (HHV-7) előfordulása a középkortól kezdve csökkenni kezdett. Az EBV által okozott vírusterhelés a tél folyamán nőtt, a nyáron pedig csökkent, míg más vírusok ennél következetesebben viselkedtek – írja a Science Alert. Az eredményeket a Nature-ben publikálták a kutatók.
https://hvg.hu/tudomany/20260219_immunrendszer-t-sejt-toxoplasma-gondii-kaszpaz-8
A kutatók azt is megállapították, hogy az EBV magas vírusterhelése közvetlen kockázati tényező a Hodgkin-limfóma – ez lényegében a nyirokrendszer daganata – kialakulásában az élet későbbi szakaszában. Érdekesség ugyanakkor, hogy a szklerózis multiplex kapcsán nem találtak ilyen összefüggést, holott az EBV-t a betegség kialakulásának egy kiváltó okaként tartják számon.
Ez utóbbi felfedezés arra utal, hogy a szklerózis multiplex kialakulása inkább attól függ, hogy a szervezet hogyan reagál a vírusra, nem pedig attól, hogy mennyi vírus van jelen a szervezetben.
Ami az EBV és a Hodgkin-limfóma közötti kapcsolatot illeti, a magas vírusterheléssel való összefüggés arra utal, hogy a vírusellenes szerek potenciálisan csökkenthetik a Hodgkin-limfóma kockázatát. Ezt az elméletet azonban még tesztelni kell.
A kutatók a jövőben további módszerekkel vizsgálnák a rejtőzködő vírusokat, az eredmények pedig más összefüggéseket is feltárhatnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
