Az ipari állattartásról ritkán hallani jókat, és egy friss kutatás sem fest jobb képet róla – a tudósok ugyanis felfedezték, hogy az ipari csirketartás jelentősen felgyorsítja a világ leggyakoribb, hasmenést okozó baktériumának, a campylobacternek a terjedését.
A brit kutatók által vezetett vizsgálat megállapításai szerint a gazdálkodás intenzívebbé válásával drámai mértékben megnőtt a vadmadarak és a csirkék között a campylobacter-törzsek „cseréje”, amely ideális alapot teremtett a baktériumok keveredéséhez, és így új jellemzők kialakulásához.
A szakemberek azt is megfigyelték, hogy nőtt az antimikrobiális rezisztencia jellemzőinek gyakorisága a baktériumtörzsekben. Ezáltal pedig az embereknél kialakuló súlyos betegségek kezelése is nehezebb lehet – hangsúlyozza a The Guardian.
Sam Sheppard, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője kiemeli: ahogy a baromfiállomány mérete megnőtt, úgy vettek át egyre több kórokozótörzset a vadmadaraktól. Ez lényegében a baktériumevolúció melegágyává tette a csirkéket.
A szakember szerint a különféle törzsek elegyedését azért szeretnék elkerülni, mert így jönnek létre a „Frankenstein-baktériumok” is.
https://hvg.hu/gazdasag/20260528_franken-csirke-sokkolo-kep-husipar-allattartas-jellemzo-viszony
A campylobacter a hasmenés leggyakoribb bakteriális kiváltója világszerte, és a fertőzések 60–80 százaléka a nyers csirkehúsból ered. Főzés során elpusztul, de elég egyetlen csepp húslé is az ételben, hogy bajt okozzon.
Az emberek többsége kezelés nélkül is kigyógyul a betegségből, néha azonban antibiotikumos kezelés szükséges. A fertőzés mellett az irritábilis bél szindróma (IBS) kockázatát is növeli.
A The Guardian kiemeli: antimikrobiális rezisztencia akkor alakul ki, amikor a baktériumok ellenállnak az ellenük létrehozott gyógyszereknek. Ezen rezisztencia arányának növekedése azt jelenti, hogy a campylobacter-fertőzések kezelésére létrehozott antibiotikumok már nem hatékonyak.
A friss kutatások rávilágítanak, hogy a fertőzés terjedését a baromfitenyésztés rendkívüli növekedése hajtja.
A brit vizsgálat során összesen csaknem 2800 baktériumgenomot vettek górcső alá a szakemberek, amelyeket 1979 és 2024 között gyűjtöttek baromfikból és vadmadarakból, 30 országra kiterjedően.
A rendelkezésre álló adatok mentén a tudósok rekonstruálhatták a különböző baktériumtörzsek evolúciós fáit, ideértve a gazdaszervezetek közötti átvitelt is. A csirkék körülbelül 5000 évvel ezelőtti háziasítása előtt a campylobacter-törzsek szorosan kapcsolódtak az egyes madárfajokhoz, a keresztfertőződés gyakorlatilag nem létezett.
A csirkék számának növekedésével azonban ez a helyzet jelentősen megváltozott, és a becslések szerint a baromfik és a vadmadarak közötti kórokozó-átvitel 100-szorosára emelkedett az 1900-as évek óta.
Sam Sheppard szerint a probléma mérete az elsődleges gond, és a csirkehús-termelés lényegében nem folytatható ilyen léptékben, mert ez jelentősen átalakítja az ökoszisztémát.
A PNAS című tudományos folyóiratban publikált kutatás szerzői azonosították azokat a genetikai változásokat a campylobacterben, amelyek összefüggésben állnak a baromfitenyésztéshez történő alkalmazkodással.
https://hvg.hu/tudomany/20250813_nyers-csirke-marha-steak-eves
Mindent összevetve, az eredmények rávilágítanak arra, hogy a modern baromfitenyésztés lényegében ideális környezetet teremt a campylobacter fejlődéséhez, amely a kutatók szerint „jelentős veszélyt jelent” az emberekre nézve is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
