Rengeteg vád éri az adatközpontokat energiaéhségük miatt. Ezzel, mármint az energiaéhséggel nem nagyon lehet mit kezdeni, azzal viszont már inkább, hogy az energiát megújuló forrásokból nyerjék. A Google most éppen ezen az úton halad, és Minnesota délkeleti részén egy olyan adatközpontot épít, amely szinte teljes egészében megújuló energiát (nap- és szélenergia) fog használni, ráadásul egészen újszerű lesz az akkumulátoros tárolása, amely szó szerint rozsdával fog működni. A Google azt állítja, hogy mindez elég lesz az ambíciózus projekt energiaigényének fedezésére.
A Pine Island kisvárosában épülő adatközpont támogatása érdekében a Google megállapodást kötött a helyi Xcel Energy közműszolgáltatóval: a minnesotai projektben a Google 1400 megawattnyi új szélenergiáért és 200 megawattnyi napenergiáért fizet majd. Az igazi különlegesség viszont a létesítmény akkumulátorrendszere, amely a valaha bejelentett legnagyobb hosszútartamú energiatároló rendszerek közé tartozik.
A Form Energy kísérleti vas-levegő akkumulátorrendszeréről van szó, amelyik akár 30 gigawattóra áram tárolására képes, több mint 100 órán keresztül (a legtöbb tárolórendszer csak 4-8 óráig bírja), ami hasznos lehet a megújuló villamosenergia-termelés esetleges hiányainak áthidalására, arra, hogy a rendszer áram alatt maradjon hosszabb, súlyos időjárási események közepette, nyári csúcsidőszakokban vagy akár egy különösen felhős hétköznapon, amely gyengíti a napenergia termelését.
A Form Energy akkumulátorai
Form Energy
A Form Energy technológiája jelentősen eltér a lítium-ion szabványtól, amely az okostelefonoktól kezdve a hálózati méretű akkumulátorokig mindenben megtalálható. A lítiumionok elektrolitokon keresztüli mozgatása helyett az eljárás egy visszafordítható rozsdásodási reakció révén tárolja az energiát. Amikor áramra van szükség, a levegő oxigénje oxidálja az apró vaspelleteket, vas-oxidot hoz létre és elektronokat szabadít fel, gyakorlatilag lemerítve az akkumulátort. Az újratöltés megfordítja a reakciót, eltávolítja az oxigént, és a rozsdás vasat visszaalakítja a fémes formájába.
Ugyan az oda- és visszaalakítás hatásfoka 50 és 70 százalék között van (szemben a lítium-ion akkuk 90 százalékával), azonban a vas-levegő cellák előnyei, azaz a költségek, az energiasűrűség és persze hogy nem kellenek hozzá ritka és mérgező fémek bőven kompenzálják ezt. A becslések szerint a tárolási költség kilowattóránként körülbelül 20 dollár, ami nagyjából a harmada a hasonló lítiumrendszerek árának. Ez a kompromisszum különösen alkalmassá teszi a technológiát a megújuló energiaforrásokon alapuló hálózatok stabilizálására, ahol a többnapos ellátás fenntartása fontosabb lehet, mint a hatékonyság. Persze azt is látni kell, hogy ez a megoldás nem az elektromos járművek számára készült.
A Form Energy évek óta fejleszti a technológiát, és egy gyárat is épített Nyugat-Virginiában az akkumulátorok gyártására. De egészen a Google-lel kötött megállapodásig nem volt a startupnak igazán jelentős ügyfele.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
