Komoly vita folyik arról, hogy a mesterséges intelligencia mennyire hasznos eszköz az emberiség számára. A kutatók kongatják a vészharangot a túl gyors fejlődés miatt, és vannak arra utaló jelek, hogy a használata súlyos hatással lehet például az agyra.
Van azonban olyan terület, ahol rendkívül hasznos eszköz lehet, ez pedig nem más, mint az orvoslás. Már most is széles körben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát képalkotó vizsgálatok elemzésére, gyógyszerfejlesztésre és jövőbeli események előrejelzésére. A kínai, látással foglalkozó kutatóintézet (BERI) szakemberei azonban ennél előrébb szerettek volna lépni, ezért rábízták az AI-ra egy szemészeti klinika működtetését. Az emberi felügyelet természetesen megmaradt – írja a Science Alert.
Az AI-TEC nevű klinikán ugyan emberek is dolgoztak, ám az egészet úgy tervezték meg, hogy az egész alapja az AI legyen ahelyett, hogy csupán utólag illesztették volna be ezeket az eszközöket a meglévő rendszerekbe és gyakorlatokba. Ennek köszönhetően a konzultációtól kezdve az utánkövetésig minden területen használták a mesterséges intelligenciát, beleértve a vizsgálatokat is. Az eredményekről a Nature Medicine című tudományos lapban közöltek publikációt.
https://hvg.hu/tudomany/20250923_mesterseges-intelligencia-orvoslas-betegseg-rasszizmus-szexizmus-tevedes
A kísérlet során számos érdekes megállapítás született. Kezdetben az AI viszonylag alacsony sikerességi arányt mutatott a szemvizsgálati felvételeken látható betegségek – például a zöldhályog és az időskori makuladegeneráció – azonosításában. A pontosság azonban jelentősen javult, amikor szemészek 1426 kiváló minőségű, a megfelelő kórképekkel helyesen felcímkézett szemvizsgálati képet mutattak a rendszernek.
Ez sokkal hatékonyabb tanítónak bizonyult, mint a korábban mutatott 27 ezer, de gyengébb minőségű és kevésbé felcímkézett felvétel.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy bár az eszközök klinikai alkalmazása kezdetben magas volt, később ez a kihasználtság visszaesett. Öt hónappal később 1113 vizsgálatból mindössze 41-nél használták (ez 3,8 százalékos arány), ám miután egyszerűsítettek a rendszeren a fejlesztők, a következő hónapban ez az arány 26 százalékra nőtt (1126 vizsgálat, 259 használat).
A szakemberek szerint mindez azt mutatja, hogy az AI sikeres bevezetése az egészségügyi ellátásba nem azon múlik, hogy milyen teljesítményű a rendszer, hanem azon, hogy mennyire sikerült azt integrálni a munkafolyamatba, és milyen minőségű adatokkal dolgozik a rendszer.
Emellett szintén fontos, hogy a klinikusok részéről rendszeres és gyors visszajelzéseket adjanak, hogy a rendszer folyamatosan fejlődhessen.
A szakemberek szerint ugyanakkor számos kihívásra kell még megoldást találni. Ilyen például az, hogy míg a mesterséges intelligencia elsősorban az eredményekre összpontosít (például arra, hogy az „A” páciensnek van-e szembetegsége vagy sem), addig az orvosok figyelme elsősorban a tünetekre irányul – például arra, hogy az „A” páciens homályos látásról számol-e be.
Mindez azt mutatja, az, hogy egy mesterséges intelligencia pontosan elemzi a képalkotó vizsgálatok felvételeit, nem feltétlenül jelenti azt, hogy javul a betegellátás. A tanulmány szerint a jövőbeli vizsgálatoknál érdemes lehet elmozdulni a teljesítménymutatókra való összpontosítás felől egy másik irányba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
