A mesterséges intelligencia nem autonóm fegyverrendszerekkel hoz igazán nagy változást a hadviselésbe, hanem azzal, hogy a katonai műveletek minden szintjére beengedték. Az ukrán és az iráni háború mutatja, mire képes, ha átadják az irányítást – és milyen áron.
Ezúttal a Stanford Egyetem kutatói vizsgálták, milyen hatással lehet az alkoholfogyasztás az agyra, az eredmény pedig igen beszédes.
Igazán nem mondható kellemesnek a mellrákszűrés a jelenlegi aranyszabványnak számító képalkotó módszerrel, a mammográfiával. A viselhető egészségügyi technológia azonban ezen a téren is változást ígér, ezúttal egy melltartóra rögzíthető, ultrahangos tapasz formájában.
Több napon át félrevezette a dél-koreai hatóságokat egy kamu kép, amelyet egy szökött farkasról készített egy ismeretlen.
Hirtelen fáradtság, le-lecsukódó szemhéj, elkalandozó gondolatok, és mindez kora délután. Feltehetően mindenki átélte már ezt az érzést, és amennyiben lehetősége volt rá, szundított is egyet, hogy azután felfrissülve térjen magához. De vajon mit mond a tudomány a délutáni szunyókálásról?
Egy új, Morpheus nevű kémprogramot talált az olasz Osservatorio Nessuno jogvédő szervezet, amellyel a hatóság a politikai szerepvállalásuk miatt figyelhette meg a célpontokat.
Úgy tűnik, az idő is lehet kvantum-szuperpozícióban. Legalábbis elméletben.
Változtatott a Windows frissítésével kapcsolatos metódusán a Microsoft, ami sokak számára jelenthet nagyobb kényelmet.
Dél-Korea komolyan veszi a digitalizációt: bevezették az alapvető internet-hozzáférést minden állampolgár számára.
A ShinyHunters nevű hackercsoport április 27-ig adott haladékot az Udemynek, hogy fizessen az ellopott adatokért.
Végre megérkezett a Google Üzenetek alkalmazásba a kuka, ahol 30 napig pihenhetnek a törölt üzenetek – ahelyett, hogy végleg, visszafordíthatatlanul, azonnal eltűnnének.
A milánói EuroCucina konyhai szakkiállításon a Gorenje olyan fejlesztési irányt mutatott be, amely szerint a jó technológia nem látványosan akar jelen lenni a konyhában, hanem észrevétlenül teszi könnyebbé a mindennapokat.
Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit.
A kínai Haier több mint 200 országban van jelen világszerte egymilliárd háztartásban. A vállalat a hazai piacon a Candy márka felvásárlása után vetette meg igazán a lábát, és most elérkezettnek látja az időt a cégnévváltásra.
Ma még elsősorban maghasadásra támaszkodnak az atomerőművek a villamos energia előállításánál, azonban egy másik jóval hatékonyabb módszer, a magfúzió is kezd lassan kilépni a kísérleti szakaszából. Abban, hogy mihamarabb teljes értékű megoldássá váljon, a mesterséges intelligenciának lehet nagy szerepe.
A logisztikában utazó DSV stratégiai együttműködést kötött a Microsofttal, a United Airlinesszal és a Phillips 66-tal annak érdekében, hogy jelentősen bővüljön a fenntartható repülőgép-üzemanyag piaci felhasználása.
Úgy tűnik, hogy a felhasználók „nem elég hálásak” a nagy technológiai cégeknek azért, hogy mobileszközükre is beköltözött a mesterséges intelligencia. Sokan úgy vélik, eszközeik AI nélkül is kielégítik az igényeiket, másoknak pedig adatvédelmi aggályaik vannak – derül ki egy friss felmérésből.
A Xylem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös Reuse Brew projektjében fejlett víztisztítási technológiák sorozatával olyan minőségű vizet állítottak elő újrahasznosított szennyvízből, amely sörfőzésre – vagyis emberi fogyasztásra – is tökéletesen alkalmas, méghozzá megfelelve a híres bajor tisztasági törvény előírásainak. A tudományos projekt célja azonban nem a sörgyártás forradalmasítása, hanem valami ennél nagyobb: megváltoztatni azt, ahogyan a társadalom a szennyvízre gondol.
A Sombrero-galaxis és ragyogó csillagkoszorúja még sohasem mutatkozott olyan látványosan, mint az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) pénteken közzétett felvételein.
A jelenlegi elektronika alapépítőköveit jelentő chipek sík szilíciumfelületeken alapulnak. Egy kínai kutatócsoport ettől merőben eltérő megoldást jelentett be: ultravékony, rugalmas szálakba ágyazott integrált áramköröket.
