A kleptokrácia monumentális emlékműve – mondta ki a rá jellemző egyenességgel Kövér László, amikor a Köröshegyi-völgyhídra terelődött a szó. Lett is országos botrány a kilométerenként csaknem hárommilliárdos árból és az egész híd szembeötlő hiábavalóságából.

A népi megfejtés az volt, hogy a büdös kommunisták, szövetségben a Strabaggal, direkte azért tervezték bele a hidat az autópályába, hogy az összköltséget növeljék, és vele a lenyúlható sápot. Amiért akkoriban nem volt ritka az a vélekedés, hogy még egy-egy büdöskomcsit kellene felakasztani minden pillérre, és akkor lenne teljes az emlékmű.

Teltek-múltak az évek, a büdöskomcsikat éppen a hasonló húzásaik miatt elkergette a fülkeforradalom, Kövér László is megkapta a jutalmát, és azóta autópályaköltségekkel nem fájdítja a fejét. Pedig most már, nicsak, négymilliárdba kerül egy kilométernyi autópálya, mégpedig monumentális emlékmű nélkül.

Matematikai módszerekkel, ahogy atomfizikusok keresnek bozont és csillagászok sötét anyagot, meg lehet állapítani, hogy Fegyvernek és Abony között egy legalább három kilométeres völgyhídnak kell feszülnie. Különben nem jön ki az egyenlet. Hacsak nem alkot valaki új paradigmát.

A módszer Kolumbusz tojása: nem kell sem alibialagút, sem felesleges viadukt, egyszerűen csak azt mondják, hogy ennyi, és kész. Ugyanis nekik már nem mondjuk harminc százalékot szabad lenyúlni, hanem amennyit nem szégyellnek, és hát semmit sem szégyellnek. Minek a színjáték? Nem völgyhíd kell ide, csak egy kellően elszarusodott bőrű nőstény rinocérosz, aki ki meri mondani, hogy ez így van jól.

A kleptokrácia minden eddiginél monumentálisabb emlékműve láthatatlan. Ez a fegyverneki műtárgy nincsből épült, azzal üzen, hogy nem létezik.

Nincs égbe törő pillér, amire monumentális akasztást lehetne képzelnie a népnek, amely fizeti azt, ami nincs is.

Két kisebb hidat azért felhúz a közepére a Közgép, nem kell aggódni, nem maradtak ki. Már csak azt kellett megoldani, hogy a tetszőleges mértékű lopás után megmaradó pénzből valami útféleség azért keletkezzen. És mit tehet a nemzeti ügyek kormánya, miután elűzte a büdöskomcsikat, akiket kézből etetett a karvalytőke, név szerint a Strabag és a Swietelsky? Hát leszerződik a Strabaggal és a Swietelskyvel. Az autópályát tehát ugyanazok építik, mint a büdöskomcsik idején, és ugyanazok fizetik ki az árát – csak most sokkal többet. Sovány vigasz, ha a Strabag profitja csökken, mert amit ki kell fizetni a tudjukkinek helyette, az több lett. Drága kincs a nemzeti szuverenitás.

Közben remélik erősen, hogy a nincsen-hidat nem fogja észrevenni senki. Vagy ha minden kötél szakad, nincsen-hídnak nincs pillére.